2008. március 17., hétfő

Túllépni...

Úgy érzem már rég túl kellett volna lépnem.
Ő már túllépett.
Már más öleli.
Nem vagyok féltékeny.
Amit ő adott, amit ő adhatna... Az már nem kell.
Már rég nem.
Valaki más kell. Valaki...
Még jelölt sincs!!!
Ez szánalmas.
Bezzeg ő már becsajozott. Nem irigykedem, csak azért mégis...
Butaság lenne azt kívánni, bárcsak jobban megsiratott volna???
Lehet.
Mégis ezt kívánom.
Neki már új nője van. Egy szőke, vékony cicababa.
Felemelő érzés!
Mintha leköpné azt a három évet, amíg együtt voltunk.
Három év!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! HÁROM ÉV!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
És ő már túllépett rajta!!!!!!!!!!!!!!
Nekem is túl kellene.
Csak nehéz újrakezdeni. Nehéz újra "szalonképes" lenni. Nem testileg. Azt leszarom. Ne a külső legyen a lényeg. Inkább itt bent nem megy valami. Nem tudok pasizni.
Kellene egy tanfolyam. Vagy valami ilyesmi.
Életem legszebb éveit nekiadtam. Önként. Örömmel. Őszintén.
Nehéz újrakezdeni.
Nagyon nehéz.

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Csak bizz önmagadban mert én tudom hogy te egy nagyon értékes leányzó vagy és ne érdekeljen más véleménye. Hidd el meg fogod találni azt aki hozzád való...

Turul86 írta...

:D
Köszönöm! Akárki is vagy!
És igen, én is hiszem, hogy meg fogom találni az igazit, csak nehéz újra belefogni a keresgélésbe!