2009. június 24., szerda

Ma hazaküldtek négykor mert sokan voltunk, úgyhogy fociztam Pepével, meg kicseréltük a Papa trabiját a miénkre (látnotok kellett volna az arcát), meg felmásztunk a trabira, meg megyünk kávézni-pizzázni, szóval élvezem egy kicsit a dolgot. Ilyen úgy sem lesz többet a nyáron. Megyek is hajat mosni.
És mindenkinek mondom: sosincs késő egy kicsit még gyereknek lenni!!!

2009. június 23., kedd

Álom-pánik 2

Azt álmodtam, hogy az egyik legjobb fiúbarátom azt mondta nekem, hogy akkora seggem van, mint két másiknak. Ez azért szarul esett!!!

2009. június 16., kedd

Álom-pánik

Azt álmodtam, hogy magammal vittem egy könyvet (már nem tudom hova), hogy azt még nem olvastam és milyen jó lesz elolvasni és mikor már mentem akkor jöttem rá, hogy én ezt már olvastam és nem érdemli meg hogy újraolvassam. Teljesen pánikba estem!
Vajon mit jelenthet ez?

2009. június 12., péntek

...

Néhány hónappal ezelőtt ivott. A munkahelyén. Nem szokatlan. Vele gyakran megesik. Talán viccesnek találta, talán nem, de leugrott a lépcsőn és eltört a lába. Azóta sem jött rendbe, valószínűleg nem is fog. Nem tud dolgozni sem.
Nem csak ő szenved. Másokra is hatással van a tette.
Talán viccesnek találta.

Ma dolgoztam. Minden nap dolgozom. Persze nagy a stressz és kell hogy kiengedjük a gőzt. Persze a koktélokat is meg kell kóstolni. Tudom. De akkor is megvisel ha értelmes, okos, felnőtt embereket inni látok. Nem az a baj, ha isznak, nem is az, ha berúgnak, hanem az, hogy nem a megfelelő helyen és időpontban. Engem ez megvisel. Talán nem kellene, de nem tudok mit tenni. Most persze biztos azt hiszik, hogy haragszom rájuk, pedig nem. Egyszerűen csak nem bírom nézni.

2009. június 8., hétfő

Egy légiósnak

Tegnap este csak leültem a gép elé. Gondoltam fent lesz valaki msnen és diskurálunk kicsit. És akkor írt! Ugyanis pár napja írtam neki névnapi köszöntőt és most visszaírt h megköszönje. Már nagyon, nagyon rég nem írt nekem, talán haragudott rám (igazság szerint megérteném, ha így lenne). Most viszont nagyon jót beszélgettünk. Nem is tudom kifejezni, nem olyan szánalmas egyszerű csevegés volt (persze ez most nem sértés a többieknek). Ő olyan, aki valahogy ki tudja hozni az igazi gondolataimat belőlem. Valahogy különleges volt! Nem is tudtam mennyire hiányzik!!! Nem tudom ti éreztetek-e már ilyet! Nekem ez az érzés csak két embernél jön elő! A másik Turul!
Szeretném, ha nem én lennék az optimista mellette, szeretném, ha nem lenne realista. Szeretném, ha nem a főbelövés lenne a vég, szeretném, ha a kispolgári élet nem is lenne olyan rossz. Nem szeretném Aubagne-t!

A munka nemesít

Aki ezt mondta az ugyanolyan tökkelütött volt, mint aki azt mondta, hogy aki éjjel legény, az nappal is legyen az. Én még éjjel sem vagyok legény.

Na jó, ennyit a szar poénokról. Legközelebb kreatívabb leszek.