Az igaz szerelem!

No komment!!!:D

öregedés

Mindenkinek van egy nap az évben, amikor végiggondolja mi volt eddig és hogyan tovább. A legtöbben talán a születésnapjukon teszik ezt, esetleg szilveszterkor. Én nem. Nekem a március 30-a az a nap, amikor azt érzem telik az idő és megint öregebb lettem kicsit! Ez a nap a tesóm szülinapja! 7 évvel fiatalabb mint én. Ahogy egyre idősebb lesz úgy érzem magam egyre öregebbnek. De talán nem is ez a jó kifejezés: öregebbnek, hanem inkább tapasztaltabbnak, vagy felnőttebbnek. Mert hát ugye én láttam mikor megszületett (akkor még olyan kis pici volt), fogtam a kezét mielőtt megtette az első önálló lépéseket, hallgattam mikor elkezdett beszélni! Mindenre emlékszem. Emlékszem, hogy nehezen tanult meg olvasni és a Lindával tanítottuk!:) Igazából olyan mintha az én "kicsi" fiam (igazából már majdnem 2 méter és elég jó súlyban is van) lenne, mert nagyon sokat voltunk ketten együtt. Még a szülői értekezleteire is én jártam, sőt a jelentkezési lapját is én töltöttem ki és persze a sulikat is együtt választottuk! Mindig mindent tudtunk egymásról. :) Sajnos most már így, hogy ritkán találkozunk, nem egészen ilyen a viszonyunk, meg hát ugye neki sincs annyira szüksége rám, hogy mindig "fogjam" a kezét (meg hát ugye a tiniknek kell egy kis saját tér). De azért még a személyit elmegyek vele megcsináltatni!:D
Tehát akkor én ezzel a kis bejegyzéssel kívánok nagyon boldog 14. szülinapot kis pajtásom! PUSZI

Tominak:)

Ásóka

Annyira kis jófejek, nem???

Táncra fel!!!:)

Babits Mihály: Jónás imája

Hozzám már hűtlen lettek a szavak,
vagy én lettem mint túláradt patak
oly tétova céltalan parttalan
s ugy hordom régi sok hiú szavam
mint a tévelygő ár az elszakadt
sövényt jelző karókat gátakat.
Óh bár adna a Gazda patakom
sodrának medret, biztos útakon
vinni tenger felé, bár verseim
csücskére Tőle volna szabva rim
előre kész, s mely itt áll polcomon,
szent Bibliája lenne verstanom,
hogy ki mint Jónás, rest szolgája, hajdan
bujkálva, később mint Jónás a Halban
leszálltam a kinoknak eleven
süket és forró sötétjébe, nem
három napra, de három hóra, három
évre vagy évszázadra, megtaláljam,
mielőtt egy mégvakabb és örök
Cethal szájában végkép eltünök,
a régi hangot s, szavaim hibátlan
hadsorba állván, mint Ő sugja, bátran
szólhassak s mint rossz gégémből telik
és ne fáradjak bele estelig
vagy mig az égi és ninivei hatalmak
engedik hogy beszéljek s meg ne haljak.

LORA

Magánszféra

A nőknél vannak bizonyos időszakok amikor ingerültek, fáradtak, fáj a fejük stb. Ilyenkor békén kell hagyni őket. Hagyni kell, hogy akár 12 órát aludjanak egy nap, hagyni kell, hogy elvonuljanak a saját kicsi világukba stb...
Szerintem ezt a legtöbb embernek nem kell magyarázni. Nahát a nővéremnek kellene.
Teljesen békésen alukálok, mint a legtöbb ember ilyenkor vasárnap délután, erre olyan kettő körül elkezd sipítozni a fülembe, hogy keljek fel. Aztán elmegy. Én persze visszaalszom, mert nekem az most jó. Erre fél négykor az előző jelenet ismétlődik meg annyival kiegészítve, hogy beront a szobámba és elviszi a macimat. A MACIMAT!!! Nem tudom vágjátok-e hogy ez mennyire súlyos bűntett, de ha nem lennék alapvetően egy nyugis ember és nem lettem volna álmos, akkor most már nem lenne az egyszem drága nővéremnek hajacskája!
És ezek után még csodálkoztak (Anyum is jelen volt), hogy rájuk zártam az ajtót!!!

Szerelmünk lapjai

Ez az egyik kedvenc könyvem! Egyszerűen gyönyörű! A szerelemről szól, de nem nyálasan vagy ilyesmi. Csak egyszerűen a szerelemről! Akinek pedig nincs kedve olvasni az megnézheti filmen is. Általában a könyvből készült filmek nem sikerülnek jól, de ez azt hiszem kivétel. Fantasztikus a film is és a könyv is!

ez nagyon jó fej :)

Tűz

És égetett. Halk nyöszörgés. Fájt. Fulladt. Füst és láng. Éreztem. Egy ajak. Csak egy. És égetett. Selyemszagú érintések. Undorító nyáladzás. Vágy. És égetett. Merevedés és izzás. Undor és kín. Fájt. Mert égetett. Csók. Nyálas és megszokott. Egy terpesz. Kettő. Vagy talán három. Milliók álma. Álmatlanság. Valami végigfolyik combomon. Valami végigfolyna arcomon. Nem hagyom. És égetett. Téptem. Akartam. Nevettem. Szántam. És égetett. Egy lüktetés. Vége. Letörlöm. Ne játsz az alvó oroszlánnal! Belehalhatsz. Te akartad. És égetett. Egy száj. Egy érintés. Ne nézz a szemembe! Én figyelmeztettelek! Ne akard ami nem a tiéd! Elégsz. Tehetetlen hústömeg. Irigység. Egy fejét fogó, bús férfi. Csődtömeg. Te akartad. Soha. Sosem. Örökre. Tiéd. Enyém. Múló végtelen. És égetett. És égettem. Egy csók. Egy nedvekbe vegyülő undor. Egy ösztön. És égetett. Sosem tiszta. Egy kéz. Egy harc. Ködös emlék. Valami más. Pedig ugyanaz. Fekete bugyi. Tépjed! Mire vársz? Ne nézz bele a szemembe! Ne keress értelmet! És égetett. Csak illúzió. Eszmélés fájdalom. Te. Én. Tiporj belém! Ne hagyd! Fájni fog. Már rám se nézel. Tompa szúrás. Síkos élvezett. És égetett. Élvezkedés. Érzés. Szerelem. Gyávaság. Félelem. És égetett. És égettem.

Verseny

Nahát a végén mégiscsak három vers kerül napvilágra! Sajnálom a félreértéseket! De hát ez van! Szóval ez a három remekmű született a versenyre! Szerintem mindegyik nagyon jó!:) Ottan oldalt szavazhattok is rájuk! És nagyon szépen köszönöm, azoknak akik vették a fáradtságot és írtak verset! Ha tetszik a dolog akkor lehet, hogy lesz még ilyen! De még ebben nem vagyok biztos! Mindenesetre én nagyon szépen köszönöm mindenkinek aki részt vett!:)
És elnézést kérek Vámos Györgytől, de sehogy sem tudtam úgy elrendezni a sorokat, ahogy az az eredetiben van! Sajnálom! Én megprobáltam!

Maf verse:

életfa törzse, érintsd meg
szakadt erekben ott lüktet
fekete tenger, fekete vér,
millió lélek ujjadhoz ér

különleges és borzongató
széthullott minden megfogható
a kötődések felszakadtak
és idegen szokásoknak

adnak helyet, még neve sincs
ragadd meg, ma még mentsd, ami kincs,
már csak hiány lesz, pille homály,
tört csillagfény, hogy hazatalálj.

Pob verse:

A fekete tenger szélén
a csillag ösvényén…
Ott állsz hidegen, mélyen!
Nézel és látsz! Keresel!
Nem több, csak egy idegen vagy!
Hívsz és taszítasz!
Meghalsz és újjászületsz!
Gyilkolsz és teremtesz!
Isten vagy! Halott isten!
A régi szokás elfeledett!
Nem szeretsz és nem értesz!
A különleges kötődések ideje
a rég lejárt szerelem!

A fekete tenger szélén
a csillag ösvényén…
Széthull az élet
és széthull a szerelem!
A széthullás maga
a mocsok halála!
Hagyj élni és hagyj meghalni!
Szeretnék még szerelmes lenni…
Egy undorító betegségben élek!
A fekélyed engem mételyez!
Rohadok! ROHADOK!
Gyűlölsz és kínzol!
Mindenestül a tiéd vagyok!

A fekete tenger szélén
a csillag ösvényén…
Ott várok rád még mindig…
Hiányod őrjítő, mint…
Hiányod a halálom, ha…
Az életfa rohad!
Az égig érő szépség meghalt!
Mond, hogy itt vagy!
Mond, hogy remélhetek!
Mond el az üzeneted!
Mond el kit keressek!
Mond el hogyan éljek!
Mond ki a nevem, ó Szerelem!!!

Vámos György verse:

az alkotás: teremtés, Isten Ujja!

fekete tenger

csillag-pille.

idegen szokás,
különleges kötődés,
széthullás-betegség,
hiány-életfa:
név,
név,
név.

Babits Mihály: Csillag után

Ülök életunt szobámban,
hideg teát kavarok...
Körülöttem fájás-félés
ködhálója kavarog.
Kikelek tikkadt helyemből,
kinyitom az ablakot
s megpillantok odakint egy
igéretes csillagot.
Ó ha most mindent itthagynék,
mennék a csillag után,
mint rég a három királyok
betlehemi éjszakán!
Gépkocsin, vagy teveháton -
olyan mindegy, hogy hogyan!
Aranyat, tömjént és mirrhát
vinnék, vinnék boldogan.
Mennék száz országon át, míg
utamat szelné a vám.
»Aranyad tilos kivinni!«
szólna ott a vámos rám.
»Tömjéned meg, ami csak van,
az mind kell, az itteni
hazai hatalmak fényét
méltón dicsőíteni.«
Százszor megállítanának, -
örülnék, ha átcsuszom:
arany nélkül, tömjén nélkül
érnék hozzád, Jézusom!
Jaj és mire odaérnék,
hova a csillag vezet,
te már függnél a kereszten
és a lábad csupa seb,
s ahelyett hogy bölcsőd köré
szórjak tömjént, aranyat,
megmaradt szegény mirrhámmal
keserüszagu mirrhámmal
kenném véres lábadat.

A nők elfoglaltabbak

Tény ami tény az újságnak igaza van! Szerintem örök probléma lesz ez a női-, férfi munka. Ugyanis egy átlagos nő átlagos napja: felkel, mindenki előtt; megcsinálja a reggelit; összekészíti a gyereket a suliba, a férjet a munkába; elviszi a gyereket a suliba; elmegy dolgozni; ledolgozza az x munkaórát; összeszedi a gyereket munka után; hazamegy; főz; mosogat; elpakol; esetleg mosás; vasalás; a gyerkőccel foglalkozni kell, mert ugye egy kis érző lényről van szó (meg kell szeretgetni, meg kell nézni a leckét...); és akkor még persze ott a férj, aki szintén elvárja, hogy foglalkozzunk vele! És akkor mikor jut ideje egy nőnek magára???? Arra, hogy lazítson egy kicsit! Elfelejtse a kis gondjait esetleg találkozzon a barátnőkkel!
Ezzel szemben egy átlagos férfi átlagos napja: felkel; elmegy munkába ledolgozza az x munkaórát; hazamegy; leül a tv elé (esetleg sör amit a nő odavisz); pihen, mert ő megérdemli; lehet, hogy ránéz a gyerekre, mert hát mégis csak az övé; várja, hogy kész legyen a vacsi; eszik; ismét leül a tv elé, teli az idő, álmos lesz lefekszik aludni. Ennyi.

És akkor még csodálkoznak, ha egy átlagos nap végén egy átlagos nőnek nincsen ereje a szexhez??? És akkor még ebből csinálnak viccet??? Hát hol itt az igazság???

Szóval kedves pasik: ne legyetek átlagosak. Vigyetek virágot, sütit, csináljatok kvt reggel és segítsetek, mert elvileg azért választottátok ezt a csodás lényt a párotoknak, hogy megosszatok vele mindent!
Szóval csajok jól gondoljátok meg ezt az együtt élős, házasságos dolgot!!! Jól kell tudni választani!

Persze itt jegyezném meg, hogy én csak jó fej és alkalmas pasikat ismerek!:)

A nők jóval többet dolgoznak otthon

És ezen nem veszhettek össze velem, mert a Metroból való a cikk! Persze vitatkozhatnánk rajta, hogy a sajtó mennyire hiteles információforrás, de én nem vitatkozom, mert szerintem ez igaz. Legalábbis a tapasztalataim ezt mutatják!

Good morning!!!

Jé! Be lettünk linkelve Rambónál!!!:) Már érdemes volt felkelni!
Ja nem, nem ezért keltem fel, hanem mert az unokabátyámat kísérem a sebészetre! Akármekkora nagy melák, azért ő is csak fél és az anyujával azért ciki lenne elmenni, bár én biztos vinném magammal anyumat is. Na mindegy! Szóval ma még a Padányiba is be kell mennem, ha hospitálni akarok végre. Ami persze nem igaz, mert nem akarok, de hát kell!!!:S
Szóval jó reggelt világ! Mellékesen megjegyzem, hogy két hónapja nem keltem fel ilyen korán! Remélem azért nem lincseltek meg!!!:D

Nekem tetszik...

Perdita

IX. Szeretlek mint egy elhagyottat

Szeretlek mint egy elhagyottat
Egy másik elhagyott szerethet.
A hogy vergődő fájdalom csak
Képes szeretni: ugy szeretlek.

Nem a gyönyörnek tiszta mézét
Szomjazza ajkam, hogyha csókol;
Az, a mi hozzád vonz, a részvét,
Szeretlek, édes, szánalomból.

Szeretlek, mert mint én, leányka,
Te is jobb sorsot érdemelnél.
Szeretlek, mert reád találva
Látom, van árvább sziv szivemnél.

Vörösmarty Mihály: Egy korán haló végszava

Oh! most hallgass rám, csak most végtére figyelmezz
Sok bajok és örömek lakhelye, földi világ!
Vígságért nem eped búcsúzó lelkem utánad;
Haj! számára kihalt színeden a vigaság:
Nem kér e rebegő ajak, gyomrodba temess el;
Önként is berekeszt sírom üdőnap előtt:
Ámde ha már el kell fémedtől válnom örökre,
A vad enyészetnek szótalan helyt nem adok.
Ott küzd egy nyomorult féreg kis veszte bajával,
S vég mozdultában port zavar hantjaidon.
Egy másik szomorú hangon zeng végekor: ennek
Haldokló szeme rád, s kellemeidre mered.
Én, ily lelkesedett, elmúljak-e szúnyadozóként?
Szótalan adja-e ki lelkemet a hideg ajk?
Oh nem! Szólni fogok, hogy az intést hallja kelettől
Nyúgatig, aki csak ért, s emberi szóra ügyel,
Szólni fogok, hogy dél éjszaknak visszadörögje,
És bár sok szivekig hajtsa beszédeimet!
Hah! lehanyatlik már s nem birja kivántomat a test,
Fagyva szorúlt útján csak hörög a lehelet.

...................................................

Húgom gyenge szemérmében fél védni, s azért is,
Hogy testvére vagyok, földre tekintve pirúl.
Haj! nem tudják még, hogy többé nem lehetek rossz,
Hogy fölös átkok alatt bús temetőmbe rogyok.
Nem tudják! - De ne is tudják: szomorú fa takarj el,
Szellő, vidd szavaim, vidd tova s ifjakat ints!

Börzsöny, 1820

Jelek vagyunk!

Ezt mondta ma Árpi bácsi!
Még soha nem vizsgáltam magam ebből a szempontból. Bár be kell valljam őszintén, nem is vizsgáltam magam még túl sokszor. Valahogy túl fárasztó és fájdalmas művelet. Talán ezért van, az, hogy most, 22 évesen csak úgy összedőlt az álomváram egy szempillantás alatt. Talán nem volt szilárd alapon. Az unokahúgom azt mondta csak akkor fogok találni egy pasit ha már elhiszem hogy egyedül is boldog lehetek! Ha szilárd alapja lesz a váramnak!
Na de ne kanyarodjunk el a szemiotikától!
Szóval nem tudom hogy hogyan vagytok vele, de én ezt a jeles dolgot kicsit úgy képzelem el, mintha a Mátrixban lennénk. Csupa egyes és nulla lennék?
Persze a dolog egyáltalán nem erről szól. Sokkal inkább arról, hogy minden külső jegyünk, cselekvésünk és megnyilatkozásunk jelzés értékű. És hogy ugyanúgy olvassuk egymást mintha szöveget olvasnánk. És persze hogy így van! Hiszen soha nem fogunk tudni egymás testébe/ lelkébe bújni, hogy átéljük mindazt ami mással történik, mindig csak jelzéseket kapunk a másik embertől. Ha látok valakit sírni akkor azt gondolom hogy szomorú és vele érzek(vagy nem), de soha nem fogom tudni átélni azt amit érez.
Persze, persze! De mit jelent ez az önmegismerés folyamatában. Az rendjén van, hogy mások megismerése csak egy bizonyos vagy inkább több jelrendszeren keresztül lehetséges. Szerintem ebben ti is egyetértetek. Na de mi van az önmegismeréssel! Persze már ez a fogalom is problémás. Merthogy hogyan is kezdi el az ember az önmegismerést?!?!
Na hát én ott kezdtem el, hogy a külsőmet és a külsőmről alkotott képemet hasonlítottam össze(remek fogyokúrás módszer!). Persze a két kép közti különbség néha döbbenetes! De alapvetően azt hiszem ez a legkönnyebb lépés. De most inkább azt vizsgáljuk meg, hogy a külső jegyeim hogyan funkcionálnak jelként és persze ez mit jelent nekem, mint a test tulajdonosának. Ha egy férfi(vagy legyen az nő) szembe jön az utcán és belebámul a szemembe és ez persze többször megismétlődik, akkor tudhatom(persze biztos nem lehetek benne), hogy a szemem szép. Viszont valószínűsíthető, hogy mivel a fenekemet nem bámulják meg, akkor az alakom nem tökéletes. Az arcom, a szemem és a testem jelzésként funkcionált és a jelzésekre válaszjelzéseket kaptam. Már megtudtam valamit önmagamról. Tehát mindebből levonhatom a következtetést hogy a jeleim, amikből ugymond felépülök csak akkor értelmezhetők, ha a kommunikációt is bevonom az egyenletbe. Igen. Azt hiszem az egészet felfoghatjuk egy egyenletnek is.
Na mármost ha a külső jeleimmel működött a dolog akkor ha követjük az analógiát akkor ugyanígy működhet a többi tulajdonságommal. Persze ez már sokkal inkább szubjektív dolog. Mert hát ugye bejön az a faktor, hogy ismerősök/barátok/család. Mert hát az ember belső jeleit leginkább a környezete ismeri, érzékeli. És hát persze az ember olyan emberekkel veszi körül magát, akiket szeret és akik szeretik és általában ezek a barátságok bizonyos hasonlóságokra épülnek. Hogy Perditát idézzem "ők férnek bele a kicsi világomba". Tehát ezek a visszajelzések már kevésbé lesznek objektívek. Na de akkor mit tehetünk?
Nyilván sokféle lehetőségünk van. Először is ott van az irodalom. Az irodalmon keresztül eljuthatunk egy olyan önmegértési fokra, ami már objektívebb! Merthogy egy irodalmi mű nem rólam szól és nem feltétlenül olyan emberekről, akik beleférnének a kicsi világomba. Például én olvastam már olyan könyvet, amiben egyetlen számomra szimpatikus szereplővel sem találkoztam. Nem is lett favorit a könyv, de legalább megismertem egy másfajta világot, egy másfajta jelrendszert. És ezen a másfajta, tőlem távol álló jelrendszeren keresztül jobban ráláthattam önmagamra. Akár csak annyira hogy nekem ez nem, nekem így ne...stb.
Szóval az irodalom, a szövegek jók erre. De nyilván így van ez más művészeti irányzatokkal is. Mert egy kép vagy szobor ugyanúgy képvisel egy másfajta jelrendszert. Ez azt hiszem elég világos.
Más út lehet még az emberekkel való érintkezés. Ha olyan emberekkel kerülünk napi interakcióba, akik nem a barátaink, ismerőseink stb. Akár egy iskolában, egy munkahelyen, egy hajléktalanszállón... A lényeg, hogy ne zárkózzunk el a másfajta jelrendszerektől, az emberektől. És persze figyeljünk. Értelmezzük a jeleket. Persze ez nehéz. A viselkedéskultúra sokszínűsége és egyéni megnyilvánulásai nagyon-nagyon sok varriációt engednek meg. De nem is az a lényeg, hogy ki?mit?miért? és hogyan? , hanem hogy ez nekünk mit jelent. Ha mondjuk meglátunk egy végső stádiumos rákos embert haldokolni a kórházban, nem az a fontos, hogy neki milyen lehet(persze nem úgy értem, hogy szarjuk le!). Sokkal inkább az, hogy a bennünk lévő sajnálatot(jobb esetben) vizsgáljuk meg. Önmagunkra figyeljünk, hogy a jelek mit jelentenek nekünk. És így talán eljuthatunk egy önmegismerési folyamathoz, ami persze sosem ér véget, mert változunk. Viszont fontos hogy ezeket a változásokat is lokalizáljuk, megfigyeljük. Mert az önmegismerésen keresztül a világot is megismerjük. És azt hiszem ez a legfontosabb.
Szóval a lényeg, hogy legyünk nyitottak a másfajta jelrendszerekre, fogadjuk be a világot. A kisgyerekek is ezt teszik, csak ők még nem tudatosan. Nekünk már lehetőségünk van a tudatosságra és az értelmezésre.

Nahát, lehet hogy kicsit zavaros lett, de azt hiszem átadtam, amit akartam! És ez a lényeg! Vagy legalábbis leírtam! Ha nem megy át az üzenet akkor kössetek bele! Sőt! Mindenképp kössetek bele! Talán úgy elérhetünk némi objektivitást!:)

Csak mert az Uráltól keletre nem élnek sünök! :)

Perdita

Akkor most a név eredetéről! Minden előző félév elején kezdődött, mégpedig Gábor felvilágosodás II óráján. Referátum témát kellett válasszunk és én Vajdát akartam, de sajnos (vagyis már nem sajnos) túl sokan voltunk rá: Ezért Gábor kérdezte nincs-e kedvem inkább Reviczy Gyulához, mert nem túl ismert és nagyon jó téma. Aztán mért ne alapon elvállaltam. A téma konkrétan a Perdita ciklus volt. Szerintem érdekes az a téma, hogy hogyan lesz a versekben az eszményített nőből egyszerű, hát mondjuk ki nincs mit szépíteni, kurva. Reviczky volt az első a magyar irodalomban, aki ebben a témában írt, így őt tekinthetjük Ady elődjének. Tehát nem Ady találta ki ezt új hangnemet, amivel a nőről ír!!! Közel érzem magamhoz ezt a peremre sodort női életet, ezt a mindenképp más nőt, ezért ez lett a szakdolgozattémám is!

Amúgy megjegyezném mellékesen, hogy a perdita szó a latin perdere szóból származik és jelentése 'az ami elveszett'. Ha pedig ebből indulunk ki, akkor láthatjuk azt, hogy nem a saját akaratukból lesznek azok amik, hanem külső tényező miatt!

Félig közérdekű közlemény

Egy lelkes versíró haladékot kért! És azért mondtam, hogy lehet kérni, hogy kérhessetek! Tudom, hogy páran már várták a verseket és tudom, hogy az utolsó pillanatban nem túl szép dolog haladékot kérni, de így alakult!
Szóval a verseny határideje márc. 28, péntek!
És most kékkel fogok írni, mert az a kedvenc színem!:)
Perditának meg a lila a kedvenc színe!:) Szerintem mondjuk minden szín szép! Kivéve az erdész zöld! De komolyan! Én a sárgát is szeretem és szerintem egyáltalán nem irigy szín, sőt inkább melegséget sugároz. Meg a rózsaszínt is szeretem, bár az előítéleteimen nehéz túllépnem. A feketét meg kifejezetten szeretem!
Amikor kiskamasz voltam volt is egy fekete korszakom. Anyum azt mondta, hogy minden gyereknek van fekete korszaka. Mármint amikor fekete cuccokat hord. Szerintem nem volt igaza. Inkább mindenkinek van egy fekete vagy rózsaszín korszaka. Bár azt hiszem ez csak a lányokra érvényes. De nézzétek el anyumnak. Csak lányai vannak. Nem tudja hogy milyen a fiúkkal! Szóval ennyi!:)

Csatlakozzatok!!!

Ezt a linket mafnál láttam és mivel tetszik és mert jó ezért én is kirakom, hogy mindenki elolvassa és jól csatlakozzon!:)

Sokkhatás

Tegnap este, már 11 óra is elmúlt. Teljesen nyugodt szívvel nyugtáztam, hogy igen, egy sikeres napot zártam és megúsztam a locsolást! Épp csak a lefekvés váratott magára. De valahogy olyan rossz érzések kavarogtak bennem (talán, mert nem volt itt a szobatársam). Kopogtak, megörültem, hogy: de jó jön valaki és nem kell egyedül lennem! Kinyitottam! Oh, szörnyűség bár ne tettem volna!:( Ledöbbentem, de teljesen! Abban a pillanatban végigfutott a kis agyamban néhány variáció, hogy hogyan és merre menekülhetnék, de addigra már bent is voltak a szobában és már nem tudtam mit tenni. Elért a vég! Kűzdöttem és könyörögtem is, de négy pasi ellen nem volt túl nagy esélyem! A következő percben már bent is álltam a zuhany alatt és már folyt is rám a víz! Addig álltam ott, amíg egy fél négyzetmiliméternyi száraz hely sem maradt egyik ruhadarabomon sem! Amig folyt a víz azon gondolkodtam, milyen jó barátaim is vannak nekem! Mert ugye nem hagytak elhervadni! Szóval szereztem nekik néhány boldog percet! Kijöttem a zuhany alól. Elmentek, mint ha ott se lettek volna! Csak a vizes ruhák maradtak utánuk, (meg persze az élmény) amiket szépen kicsavartam és felraktam száradni a radiátorra! Így telt a tegnap utolsó órája!
Köszönet érte négy csodálatos srácnak!:)

Fejléc

Hát igen az új fejléc gyönyörű szép! És tudjátok meg, hogy nagy szenvedések árán készült el!:) Sokat kűzdöttünk a képekkel (leginkább az elhelyezéssel volt gondja Turulnak)! De én jót szórakoztam közben! :)

New fejléc

Na milyen lett az új fejléc??? A Perditával ezen szenvedtünk hétfőn délután végig! Szóval tessék megdicsérni!!! :)
Szerintem nagyon jó lett és most már mindkettőnk személyisége benne van! :)

Utolsó figyelmeztetés

Ma éjfélkor lejár a verseny határideje!
Aki még szeretne verset küldeni, az tegye meg még ma! blue.smith@freemail.hu

Válaszlevél

Tegnap éjjel írtam egy emailt a volt hittantanáromnak az Isten-Ördög egylényegűségével kapcsolatban. A segítségét kértem, hogy hol nézzek utána a témának. A következőt válaszolta:
A kérdés kívül esik a teológiai és filozófiai gondolkodáson. Olyan agyaficamodott tétel nem létezik, amit valahol valaki ne tanítana, "bizonyítani" azonban nem lehet se ezeket, se a teológiai "hitgondolatokat". Valahol, a perverz agyi tevékenységek mélybugyraiban biztosan lehet ilyen, mert ott bármi is lehet, de a dolog félelmetesen alacsony és komolytalan.
Üdvözlettel: Dani bácsi

És azt hiszem ez az email választ ad a másik probrámára is! "bizonyítani" nem lehet se ezeket, se a telológiai "hitgondolatokat"!
Szóval most megyek a könyvtárba és elolvasom Descartes-tot!:)

Alkottam :)

Az unokabátyáim közölték, hogy csak a legrondább tojásokat viszik el! Hát most nem fognak tudni dönteni!!!:)

Megunhatatlan

Jaj majdnem elfelejtettem! Végre egy ünnep, amiben a bárányok aktivan részt vesznek! Jeeeee!:D
Sokáig éljen minden kicsi és nagy bari!

Húsvét

Akkor én is kívánok boldog nyuszit mindenkinek! Én nem szeretem a Húsvétot! Biztos szeretném, ha nem arról szólna, hogy jól megfázom mindig! Igen, igen tulajdonképpen akkor csak a locsolós részét nem szeretem! K8ifejezetten bosszantó ha már az ágyból, hajnalban úgy "öntenek ki"!:S És utána az egész délelőtt arról szól, hogy újra és újra át kell öltözni száraz ruhába! Biztos pozitívabb lennék, ha legalább egy valaki szép verset mondana! KÉRLEK mondjatok/írjatok szép locsolóverset!!!!!

Nyuszi és a többiek

Mindenkinek boldog nyuszit!!!:)
Idén végre kaptam kindertojást is!!!:)

Szeretnék mindenkit még egyszer figyelmeztetni, hogy elvileg kedden lejár a versíró verseny határideje! Még mindig szólhattok, ha esetleg úgy érzitek, hogy szeretnétek verset írni, de nem fogtok keddre elkészülni! Eddig három vers érkezett! Mindegyik nagyszerű! Mi több: pompás! :)
Ha esetleg valaki most kapcsolódik be és nem érti, hogy miről beszélek az nézze meg a Verseny bejegyzésemet!
Szóval mindenkinek üzenem, hogy: Ragadjatok tollat! :)

És még egyszer boldog nyuszit!:)

Éjjeli filozófia...

...
-Most nem azt mondom, hogy légy nagy egó, de valamennyi kell egy egészséges élethez, hogy merj alkotni, kilépni, élni, nyerni, stb...
-Hisz ismersz! Szilárdan állok én a világban, csak a föld ne mozogna ennyire...
-Akkor lebegj! Ne függj a földtől!
-Miért ilyen bonyolult a boldogság?
-Nem az, csak nem engeded magad át neki! Énekelj úgy mintha senki sem hallaná és táncolj úgy mintha senki se látna és szeress úgy mintha... Neked kell befejezni! Te döntöd el! Senki más! Azt csak hiszik az emberek, hogy nem uralják az életüket, mert mindenki behatással van rájuk és nem hagyják élni őket! Az emberek saját magukat nem engedik élni!
"Nem a dolgok zavarnak minket, hanem a róluk alkotott véleményeink"(Hérakleitosz)
- Annyira egyszerű, ahogy leírod, de mégis úgy érzem valami hiányzik! Egy cél, egy eszme, valami!
- Ez az, amit minden ember keres! Nem tud meglenni önmagában, mert azt rossznak hiszi. Fél attól, aminek nincs értelme(szerinte), attól ami csendes, üres és tiszta, nincs benne mit nézni, pedig ott van az egész! Ne keress! Láss! Ott van előtted!
-Úgy szeretném meglátni valakiben ezt a tisztaságot, de valahogy néha úgy érzem az emberek nem engedik! Nem engednek közel! Pedig én látni akarom! Boldogságot hozó mosollyal akarok nézni az emberekre!
- Mert félnek! Félnek, hogy ártasz nekik! Nem bíznak!
- De miért nem?
- Az nehéz!
- Én nem bántom őket! Csak szeretetre vágyom!
- Azt te csak hiszed! Sokszor észre sem veszi az ember és egy világot döntött le valakiben! Senki sem jó, csak mert annak hiszi magát!
- Én nem hiszem magam jónak, csupán esélyt kérek, hogy jó lehessek! Jó lennék, ha engednék!
- De hogy mi a jó, az relatív.
- Relatív és mégis világos! Ösztönös!
- Ösztön, ösztön, mi az?
- Ami egy érzés, ami egy hang, ami te magad vagy és mégsem tudod kimondani. Csak érzed. Megfoghatatlan és felfoghatatlan.
- Tehát mégiscsak a lelked, a szíved... Nevezd aminek akarod!
...
- Tudod valahol mindenki ezzel a rejtett tudattalansággal küszködik, hogy igazából nem is tudja minek, miért, hogyan él...
- Tudom, hogy mindenki ezzel küzd, de ettől még nekem nem lesz könnyebb! Sőt! Jó lenne tudni, hogy valakinek már sikerült, hogy valaki már megtalálta a válaszokat! Reményt adna!
- Nincs válasz, nem érted? Csak a magadé! Másé rád soha nem lesz igaz! A filozófusok csak elindíthatnak egy irányba, de neked kell azt felfedezni! Az út a cél!
- És mi lesz a jutalom? Mit kapok ha elérem az utam végét? Van egyáltalán vég?
- Miért a jutalomra hajtasz? Az nincs.
- Nem tudom. Talán reménykedem hogy boldog lehetek. Naivan boldog.
- Leszel is. De azt nem adják ingyen.
- Mennyit kell még érte fizetnem? Nem lesz túl nagy az ár?
- Csak annyit, amennyit adsz magadból. Az ár te magad vagy. Félsz, érzem!
- Te nem?
- Én is, mert nem tudom mi lesz.
- Könnyebb lenne, ha valaki fogná a kezem. Egyedül minden nehezebb.
- Tudom. Sajnálom. De akkor is neked kell átélned mindezt.
- Tudom, hogy nekem kell csak nehéz.
- A társad csak egy darabig kísér, a kapuban el kell engednie a kezed.
...

szülinap

Ma egy számomra nagyon kedves barátnak van a születésnapja! Nagyon sok mindent köszönhetek neki, mindig mellettem állt és áll ma is, ha szükség van rá! Megnevettet ha kell (mindig jó kedvem lesz tőle, mert nagyon lökött), de az egyik legméllyebben érző és gondolkodó ember, akit ismerek! Tehát szívem minden szeretetével és hálájával kívánok neked nagyon nagyon nagyon boldog születésnapot kedves K. G.! Ja és perze csókollak bő nyállal! ;)

felelet a hűség meg hasonlókra

Szóval vicces, hogy pont ebben a témában kerül be az első bejegyzésem ( így társszerzőként)! :) Szerintem az a kérdés alapvetően, hogy mit is ért az ember hűség alatt! Van, akinek már a gondolat is megcsalás, van akinek a csók, és van akinek csak a szex és persze van akinek az sem! Vannak olyanok is, akik csak a párjukat kötelezik hűségre és saját maguknak megengednek sok mindent! Ja és persze mindig akadnak súlyosbító és enyhítő körülmények! Hát igen különbözőek vagyunk! Én azon a véleményen vagyok, hogy ha egy ember tényleg, szívből és igazán szerelemmel szeret valakit, akkor más még csak meg sem fordul a fejében!!! Ha pedig elmúlik a szerelem, akkor őszintének kell lenni! Na ehhez kell nagyon sok erő! És ha az embernek ehhez nincs ereje, na akkor következik be a megcsalás! Lényeg a lényeg a hűség egy nagyon képlékeny dolog! (és persze csak így zárójelben jegyzem meg a szerelemből is sok van) De azt hiszem ebben én nem vagyok kompetens! :(

A bulikkal kapcsolatban:

Nem azért kell oda járni, hogy összeszedjünk valakit (persze jó alap hozzá, de nem ez a fontos). Oda azért megyünk, hogy ne a napi hajtással legyen tele a kis fejünk. Ha pedig közben megtetszik valaki az csak plusz!

A pasiról:

Nincsen A pasi, csak pasik vannak, mindben (legalább is a legtöbben) van valami különleges, amit lehet szeretni és lehet érte rajongani! Éppen ezért nem kell várni, mert ugyis jön magától amikor kell, nem előbb és nem később! Pont akkor! És jöhet a könyvtárban, sőt a Füredi parton is! ;)

Hűség meg hasonlók

Hát nem is tudom!
Lehet konzervatív vagyok. Vagy csak naiv.
Nem tudom!
Szerintem hülyeség úgy együtt lenni valakivel, hogy hiányzik a hűség. Én nem tudnám ezt megtenni senkivel és én se viselném el.
De úgy veszem észre, hogy mostanában divat a nyílt kapcsolat.
De abban mi a jó?
Azt hiszem ez is a birtoklási vággyal van kapcsolatban. Mármint, ha valakit szeretek akkor azt akarom hogy csak az enyém legyen. Persze egészséges keretek között.
Velem van baj? Csak én gondolkozom már így?
Jaj annyira szörnyű ez az egész! Meg alapból ez az egész párválasztási procedúra is!
Mert, ahhoz hogy barátot találjak el kellene járnom bulizni. De hát az ilyen bulik alatt összejött párok szinte egymás nevét se tudják. Aztán meg jön az, hogy nem is az akinek gondoltuk meg össze-vissza csaljuk egymást meg stb...
Viszont ha nem járok el bulizni akkor mi van? Chat vagy társkereső oldalak? Na ne, ennyire azért nem személytelenedhet el a világ! Vagy mégis?
(Most nem azt akarom mondani, hogy nem járok bulizni! Mert el megyek én, ha van kivel, de akkor azokkal akarok lenni, akikkel elmegyek! Na mindegy! Ez csak zárójeles volt.)
Szóval akkor mégis hogyan szerezzek egy olyan pasit, aki engem szeret és akit én is szerethetek? Merthogy abban biztos vagyok, hogy nem egy bulin fogom megismerni a nagy(vagy kicsi) őt!
De visszakanyarodva az eredeti témához, tulajdonképpen nem értem ezt az egészet! Csak azért nem fogok senkivel járni, mert szexhiányom van! Pedig van! De akkor sem! Engem ez nem elégít ki! Néha kiröhögnek az emberek, de leginkább sajnálkoznak! Szegény kicsi lyánynak még mindig nincs pasija! Biztos még mindig az exe után sóvárog! Stb...
Persze! Azért három évet nem lehet csak úgy kitörölni, de nem vágyom vissza abba a kapcsolatba! Inkább az a baj, hogy válogatós vagyok. Mert nekem nem jó az, ha csak felszedek egy pasit! Nekem A pasi kell!!!
Szóval lehet naiv vagyok. Lehet konzervatív vagyok. De ilyen vagyok. És nem változom meg csak azért mert az most menő/inkább gáz/, hogy mindenkivel kefélek és hasonlók!

:)

Köszönöm a meghívást! A dobpergést és a piros szőnyeget pedig majd behajtom ám!

Perdita

Örömmel jelentem, hogy blogíró társat kaptam!!!
Köszöntsétek szeretettel Perditát!!!!!!!!!!!!!!!!
(dobpergés és piros szőnyeg)

Vörösmarty Mihály: Előszó

Midőn ezt írtam, tiszta volt az ég.
Zöld ág virított a föld ormain.
Munkában élt az ember mint a hangya:
Küzdött a kéz, a szellem működött,
Lángolt a gondos ész, a szív remélt,
S a béke izzadt homlokát törölvén
Meghozni készült a legszebb jutalmat,
Az emberüdvöt, melyért fáradott.
Ünnepre fordúlt a természet, ami
Szép és jeles volt benne, megjelent.

Öröm - s reménytől reszketett a lég,
Megszülni vágyván a szent szózatot,
Mely által a világot mint egy új, egy
Dicsőbb teremtés hangján üdvözölje.
Hallottuk a szót. Mélység és magasság
Viszhangozák azt. S a nagy egyetem
Megszünt forogni egy pillantatig.
Mély csend lön, mint szokott a vész előtt.
A vész kitört. Vérfagylaló keze
Emberfejekkel lapdázott az égre,
Emberszivekben dúltak lábai.
Lélekzetétől meghervadt az élet,
A szellemek világa kialutt,
S az elsötétült égnek arcain
Vad fénnyel a villámok rajzolák le
Az ellenséges istenek haragját.
És folyton-folyvást ordított a vész,
Mint egy veszetté bőszült szörnyeteg.
Amerre járt, irtóztató nyomában
Szétszaggatott népeknek átkai
Sohajtanak fel csonthalmok közől;
És a nyomor gyámoltalan fejét
Elhamvadt várasokra fekteti.
Most tél van és csend és hó és halál.
A föld megőszült;
Nem hajszálanként, mint a boldog ember,
Egyszerre őszült az meg, mint az isten,
Ki megteremtvén a világot, embert,
E félig istent, félig állatot,
Elborzadott a zordon mű felett
És bánatában ősz lett és öreg.

Majd eljön a hajfodrász, a tavasz,
S az agg föld tán vendéghajat veszen,
Virágok bársonyába öltözik.
Üvegszemén a fagy fölengedend,
S illattal elkendőzött arcain
Jókedvet és ifjuságot hazud:
Kérdjétek akkor ezt a vén kacért,
Hová tevé boldogtalan fiait?

Baracska, 1850-1851 telén, télutóján

Ezt is...

Ezt is nagyon szeretem!!! :)

Egy átlagos nap gondolatai...

Legutóbb az ir.tud.isk. IV. előadáson Árpi bácsi azt mondta, hogy erkölcstelen, hogy nem takarjuk el az arcunkat!
Szerintem igaza van!
Valamelyik nap is álltam a buszmegállóban (valahogy a gondolatok mindig a buszon vagy buszra menet/jövet jönnek)...
Szóval ott vártam a buszt és egy ismerős néni is beállt. Ennek a néninek nem szoktam köszönni, mert egyszer véletlenül nem vettem észre és rögtön ment Anyumhoz panaszkodni, hogy milyen "pimasz" vagyok. Azóta, ha meglát mindig félrenéz! Esélyt sem ad! Egyébként is egy lopós k... ez a néni!
Szóval legszívesebben eltakartam volna az arcom.
Egyébként is! Az arc az ember legegyedibb testrésze. És pont ezt mutogatjuk útón-útfélen(ezt kötőjellel kell írni?)! Szerintem ez gáz/menő(szerintem most már örökre így fogom ezt a két szót írni!)!

Más: Vettem egy új táskát! Életem második "női" táskája! Haladok! :D
Egyébként senkinek nem tetszik, csak a Papámnak! Szeretem a Papámat! Meg a Mamámat is! Ma is náluk ebédeltem. Az ebéd végefelé közöltem a Papámmal, hogy már nem vagyok növésben és nem eszem annyit mint egy babyviziló!
Nem baj, azért csak tömtek tovább! :)

Más: Voltam ma tüdőszűrőn! Előtte azért még elszívtam egy cigit, csakazértis alapon!
Nem tudom, hogy hogyan vagytok vele, de engem frusztrál, hogy egy vadidegen pasi előtt kell félmeztelenül szerencsétlenkednem! Még, ha megbámulna vagy valami! De nem! Abszolút életúntan: Igen! Tessék nagy levegőt venni! stb...
Pff... Annyira lelombozó!
Mindegy! Túléltem!

Más: A család megint túlszervezte a Húsvétot! Néha nem is tudom már, hogy miről szól egy-egy ünnep! Persze mikor márc. 15-én megszólaltam, hogy boldog márc. 15-öt, akkor én voltam a hülye. Merthogy azt minek megünnepelni! Végülis... Na nem baj!

Más: Dani bácsi (a volt hittan tanárom) mindig azt mondta, hogy a balatoni lányokkal vigyázni kell! Én ezt nem értem!
Körübelül 7 éve ezen agyalok, de még mindig nem értem. Csak azért mert balatoni lány vagyok, más lennék?

Más: A veszprémi buszpályaudvaron mindig egy csomó galamb van. Tök jó fejek!
De arra még mindig nem jöttem rá, hogy mi a francért mozog a fejük előre minden lépésnél! És eddig akárkit kérdeztem senki sem tudta!
Aki esetleg tudja, az mindenképp írja meg! Mert hát lehet, hogy holnap vagy holnapután elüt egy autó (már csak napok kérdése és a nővérem kézhez kapja a jogsiját!) és hát nem halhatok meg úgy, hogy ezt nem tudom!

Más: Ma a Perdita aszongya nekem! Épp az xy-t nézem.
Mondom az ki?
Az akinek még mindig bejövök! Nézd meg itt és itt!!!
Aha mondom! És melyik az a sok közül?
Az a napszemüveges!
Pff... Marhára látszik!
Nézd meg iwiwen!
Jaj mondom! Inkább nem terhelem le az agyam! Épp elég azokat a pasikat megjegyezni akikkel napi interakcióban állsz!!! Tudod a memóriám elég gáz/menő!!!
De ne gondoljatok ám róla rosszat! Ő egy tündér! Nem tehet róla, hogy a különleges egyénisége minden pasit megfog!!! :)

Na hát ez lett volna a napom összefoglalása! Lehet szét kellett volna bontani több bejegyzésre, de hát most önkényeskedem és leszarom, hogy hogyan jó vagy nem! És egyébként is...

Erkölcstelen

Miközben vacsit melegítettem elénekeltem Anyumnak, hogy: "Dugjuk be valami újba az ujjunk, kakaót igyunk és csókolózzunk...".
Erre közölte, hogy fúj de erkölcstelen! Pff...
Aztán mondom neki nézzük meg az Iszpicsi(bocs a fonetikus írásért) boszorkányokat.
Kérdezi, hogy az jó?
Mondom igen és jó pasik vannak benne!
Akkor jöhet!
Na akkor most ki az erkölcstelen??? :D

Egyébként a filmből nem lett semmi, mert nem találtam meg és helyette a Balaton retrot néztük meg. Aki még nem látta, az feltétlenül nézze meg! Egyrészt mert jó, másrészt mert Füred is benne van (mi sem természetesebb!). :D

Kérdés: nagyon szánalmas, hogy péntek este Anyummal tévézek??? :S
Jó, inkább ne válaszoljatok! :)

MU

A Perditával megalapítottuk a saját kétszemélyes MU-fanklubunkat!!! :)
Mert galamb vagy madárlátta lelkek vagyunk!!! És szeretünk csókolózni és eltűnni napokra! :)

A régi farmerom

Ma felvettem a régi farmeromat!!! És jó rám!!!:)
Persze anyám ki fog akadni, ha meglát benne! Merthogy szegényem kissé le van strapálva! Mármint nem anyám, hanem a gatya! Konkrétan ki van kopva és/vagy szakadva a combrésze! De nem érdekel! Mostanában úgyis az a divat, hogy lepukkant cuccokat hordunk. Amik persze nincsenek lepukkanva, csak úgy csinálják őket, hogy olyan legyen, mintha... Na mindegy! Most nem mennék bele, hogy ez szerintem mennyire gáz. Vagy éppen menő(hogy Banán se zúgolódjon)!
A lényeg, hogy imádom ezt a gatyát! Ebben táncoltam végig a szalagavató probákat, ebben voltam mikor először volt igazi pasim, ebben jártam végig a negyedik évemet a gimiben! Azóta se volt olyan gatyám amit ennyire szerettem volna!
És ma szarok a világra és ezt fogom egész nap viselni! Mert ez most jó!!!! :)

Egy jó szám...

Tegnap este végig ezen a számon gondolkoztam, de sehogy nem jutott eszembe. Csak annyi, hogy kalapja van a csajnak és hogy nagyon szeretem! De reggelre eszembe jutott! Szóval boldogság van! :D

Hópihe

Esett a hó.
Meglepő és szép volt.
Fáztam.
Egész testem remegett a hidegtől és az izgalomtól.
Egy hópihe remegő ajkamra esett. Ott elolvadt és én lenyaltam.
Az utóbbi hetek legtisztább íze és legizgatóbb érintése volt.
Aztán elállt a hóesés.

Horoszkóp

"Az oroszlán általában:

Az Oroszlánokra általában jellemző az őszinteség és a nyíltság. A jegy szülötte nagyvonalú, mindig segít, ha egy bajba szorult a segítségét kéri. Ezt sokszor ki is használják. A gazdagság, a kényelem számára nagyon fontos, hiúsága folytán szeret dicsekedni azzal, hogy milye van. Nem ilyed meg a kockáztatástól, ha ez lehetőséget ad a meggazdagodásra. Azokban a munkakörökben érzi jól magát, amelyek lehetőséget adnak számára az önmegvalósításra, ahol a maga ura lehet és önálló döntéseket hozhat. Lelkesen veti bele magát a feladatok ellátásába és igyekszik azokat legjobb tudása szerint végrehajtani. Ha ez mégsem sikerül és valaki kritizálja munkáját, megsértődik és ahelyett, hogy belátná, ő is hibázhat másokat okol sikertelenségéért. Optimista, minden helyzetben meglátja a kiutat és hiszi, hogy amit eltervezett, azt végre is tudja hajtani. Ez a hit és az a tény, hogy jó szervezőkészséggel rendelkezik, megadja az alapot ahhoz, hogy sikeres lehessen az életben.
Ha valami nem úgy sül el, ahogy elképzelte és segítségre szorulna, akkor sem fogadja el senki támogatását. Inkább megvon magától bizonyos dolgokat vagy csendben szenved, büszkesége nem enged mást.
Az egészen apró dolgokban is szereti az irányítást a saját kezében tartani, önállóan döntést hozni, mások tanácsát nem szereti elfogadni.
Nem sok barátja van, sokan nem képesek elviselni sokszor gőgös és fölényes stílusát. Aki azonban jobban megismeri, az tudja, hogy rossz tulajdonságai ellenére egy érzékeny, nagylelkű és melegszívű barát. Ha több oroszlán van a baráti társaságban, akkor sok veszekedés és vita keserítheti meg a mindennapokat, hiszen �két dudás egy csárdában nem fér meg�.
Az oroszlán szeret flörtölni, mindig keresi az újat. Érzelmileg és anyagilag is bőkezű, társának mindent megad mindaddig, amíg szeretetet, megbecsülést és csodálatot kap cserébe. Ha nem kapja meg mindezt, akkor félrelép, keres egy új kapcsolatot, ahol megtalálja azt, amit keres.
Meghódítása így egyszerű. Legyünk nyíltak és hagyjuk, hogy magáról beszéljen. Tápláljuk egoizmusát, szorítsuk háttérbe saját akaratunkat. Csodáljuk és bókoljunk neki szüntelen.
A szakítás vele épp ilyen egyszerű. Menjünk a saját fejünk után, erőszakoljuk rá az akaratunkat és kritizáljuk. Fejvesztve menekülni fog."

Na kérem! Elvileg ez lennék én! A gyakorlat nem fontos!!! Aki ismer az tudja! Aki nem az meg nem számít!!! :) Bár az utolsó három mondat nagyon találó!!! :) Szóval én azért még mindig nem hiszek ebben a horoszkóp dologban!

Az unokabátyámnak...

Ez is nagyon tuti!!! És annyira jó ilyetet csinálni!!! :D
Nagyon szépen köszönöm Banánnak a segítséget!!!:D

Tibinek...

Ezt a klippet először maf-nál láttam és nagyon tetszik! És most annyira örülök, hogy tudok ilyen izébigyót is csinálni, hogy ezt is felrakom!!! :)
Mégegyszer köszönöm szépen Banánnak!!!:)

Rékának...:)

Bibi!!! Most már én is tudok ilyet!!!:) Köszönet és hála Banánnak!!! :)

Emlékeztető

Mindazoknak akik még szeretnének nekem verset írni, azoknak üzenem hogy már csak egy hetük van rá hogy megírják és eljuttassák hozzám a verseiket.
Eddig senki sem jelezte, hogy szeretné kitolatni a határidőt, így jelenleg úgy néz ki, hogy márc. 25-én napvilágra kerülnek a verseitek! :)
Én már nagyon várom! És mindenkit bíztatok, hogy ragadjon tollat, mert a verseny úgy az igazi, ha többen is részt vesznek!
Aki eddig nem figyelt fel vagy átsiklott a Verseny bejegyzésemen, annak ajánlom figyelmébe(márc.11. (elvileg)). Ott megtudhatja a részleteket!
Végezetül még egyszer elmondanám: ragadjatok tollat! :)

Közkívánatra: én

Az ott középen, pirosban(!) az lennék én. Vagy legalábbis valamikor régen...
Plusz az unokabátyám és a Papám!!!
:D

Szeretnék tündér lenni...

Szeretnék tündér lenni...
Kis, cserfes, kékszoknyás tündér.
Szeretnék szárnyakat, hogy ne féljek a magasban.
Szeretnék kék, átlátszó, selyemszoknyát.
Szeretnék kék topánkát.
Szeretnék mindig boldogságothozó mosollyal és csillogó szemekkel nézni az emberekre.
Szeretnék tündér lenni...
Virágok közt hálni.
Vízesésben kelni.
Napfényben fürödni.
Szeretnék tündér lenni...
Szeretnék megmenteni mindenkit.
Kézenfogni a világot és sétálni a szivárványba.
Szeretnék tündér lenni...
Szeretnék valaki tündére lenni!

Kéményseprő

Itt volt a kéményseprő!
- Szülők? -
- Csak délután lesznek. -
- Hát az baj! Merthogy csak 18 éven felüliektől lehet munkadíjat elfogadni! -
- Már elmúltam 18! -
- Tényleg? Ez nagyszerű! 3180.- lesz! -

Pff... Mennyinek nézett? 16-nak?
Na mindegy! Végülis csak 22 leszek lassan. Nem mondom, szeretnék még 16 éves lenni! De azért ami sok az sok!!!:)

Túllépni...

Úgy érzem már rég túl kellett volna lépnem.
Ő már túllépett.
Már más öleli.
Nem vagyok féltékeny.
Amit ő adott, amit ő adhatna... Az már nem kell.
Már rég nem.
Valaki más kell. Valaki...
Még jelölt sincs!!!
Ez szánalmas.
Bezzeg ő már becsajozott. Nem irigykedem, csak azért mégis...
Butaság lenne azt kívánni, bárcsak jobban megsiratott volna???
Lehet.
Mégis ezt kívánom.
Neki már új nője van. Egy szőke, vékony cicababa.
Felemelő érzés!
Mintha leköpné azt a három évet, amíg együtt voltunk.
Három év!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! HÁROM ÉV!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
És ő már túllépett rajta!!!!!!!!!!!!!!
Nekem is túl kellene.
Csak nehéz újrakezdeni. Nehéz újra "szalonképes" lenni. Nem testileg. Azt leszarom. Ne a külső legyen a lényeg. Inkább itt bent nem megy valami. Nem tudok pasizni.
Kellene egy tanfolyam. Vagy valami ilyesmi.
Életem legszebb éveit nekiadtam. Önként. Örömmel. Őszintén.
Nehéz újrakezdeni.
Nagyon nehéz.

Ha Walt Disney

akkor nekem az alábbi a listám:
Mulan
Herkules
Szépség és a szörnyeteg
Aladdin
oroszlán király

A sorrend változhat! Kedvfüggő!!! :)

Party, party!!!

Egy családi buli emléke! A másikat nem részletezném, de köze van a chilisbabhoz!!! :S

Láb

Még mindig favorit!!! :)

Csak egy kép...

Mostanában sokat gondolkodom a fotóművészetről. Elég hosszadalmas és fárasztó lenne a folyamatot leírni, amin végighaladtam és azt hiszem teljesen felesleges is. A lényeg, hogy szerintem a tisztelet a lényeg. Ha a művész tiszteli a tárgyát akkor alkothat. És ez még csak az alkotáshoz való joghoz elég.
Mi tesz egy fotót igazán jóvá? Igazán széppé? Nem tudom. Igazán nem. Talán erre még nem talált a nyelv kifejezést. Talán nem is kell rá szó. Talán felesleges verbalizálni a látványt. Magáért beszél.

Szinező

Rájöttem, hogy a szinezőknek szocializáló hatásuk van. Maradj a vonal mögött, tartsd be a határokat! Csináld úgy, ahogy kell, csináld úgy ahogy mindenki!
Én soha nem tudtam a határokon belül maradni. A nővérem mindig gyönyörűen színezett, én meg mindig irigy voltam rá és probáltam utánozni. Nem ment.
Most, hogy lassan 22 leszek, még mindig nem tudok színezni, még mindig feszegetem a határokat. Bár ez elsőre senkinek nem tűnik fel. Csendes lázadó vagyok. Nem a világot akarom megváltani, csak magamat!

:)

:)

Csak írok...

Valami különleges hangulata van a fehér, üres papírlapnak.
Néha úgy érzem, hogy hív és kér. - Írjál! Tölts meg a gondolataiddal! -
Máskor megrémiszt. - Én? Rád? Mit? -
A mit? a legfontosabb!
Aztán elkezdem. Betű betű után...
"Szó a szó után, rím a rímbe. Egy reprodukció újabb szintje..."
Néha úgy érzem bemocskoltam. Megcsaltam. A kihívás, aminek meg kellett volna felelnem, túl sok volt. Nem sikerült.
Máskor elégedetten teszem le a tollat. Aztán újraolvasom és megbotránkozom.
Bemocskoltam!
Ez a legjobb szó rá.
A nyelv az ember sajátja. Évezredek óta kommunikál az emberiség. Beszél és ír.
Mégis csak dadogunk!
Nincs az a szó, az a szöveg, ami kifejezheti az érzést, a gondolatot.
Talán így kell lennie. A kihívás, melynek oly nehéz megfelelni épp azért gyönyörűséges és fájdalmas egyszerre, azért vonz oly sokunkat, mert mindannyiszor belepusztulunk csak hogy főnixekként újraéledjünk és újra probáljuk...
Mert minden egyes új lap egy új lehetőség.
Lehetőség, hogy elmondjuk!!!
Elmondjuk mindazt, amire születtünk.
Az eszmét, a hitet, a szerelmet! Mindent, ami elmondhatatlan! Mindent, ami kimodhatatlan!
Nagy szavak.
Túl nagyok.
De mégis csak szavak! Se tett, se érzés, se gondolat! CSAK szavak!!!
Az emberiség birtokolja a nyelvet vagy a nyelv uralja az embert? Nem tudom.
Talán a szimbiózisban rejlik az igazság.
Vagy csak reménykedem. Reménykedem, hogy én írok és nem engem írnak.
Toll, papír... Csak tárgyak! Birtokba veszem őket és az enyémek lesznek!
Így van! Így kell, hogy legyen!
De akkor miért érzem magam szánalmas eszköznek?
Vajon én a magamé vagyok egyáltalán? Vagy csak megtűr ez a test magában?
Áh! Már megint a felesleges kérdések!
Csak bemocskolom a papírt.
Csak írok...

Az asztalom

A strukturált káosz híve vagyok!!! :D Bár anyum szerint szimplám trehány!!! Hiába, a megnemértett zsenik sorsát élem!!! :D

Verseny

Tegnap miközben a buszomra slattyogtam támadt egy ötletem. Aztán elvetettem, mert úgy gondoltam, hogy nem aratna túl nagy sikert.
De most, hogy aludtam rá egyet úgy gondolom, hogy egy próbát megér. Aztán, ha nem tetszik, akkor így jártam. De legalább megprobáltam.
Szóval az ötlet (bevallom nem saját és nem egyedi) az lenne, hogy indítok egy versíró versenyt. Megadok néhány szót, aminek szerepelniük kell a versben. A forma és a stílus teljesen szabad választású, ahogy a téma is.
Szóval az ötletem itt akadt meg, merthogy kellene egy határidő is. De mivel én nem vagyok versíró, ezért fogalmam sincs, hogy mennyi időt kellene adnom. Szóval úgy gondoltam, két hét elég. De, ha soknak vagy kevésnek találjátok ezt az időtartamot akkor jelezzétek.
Egyébként a zsűrizés sem lesz önkényes. Közzé fogom tenni a verseket és szavazást indítok majd rájuk.
Szóval, ha tetszik az ötlet, akkor ragadjatok tollat! :)
A szavak a következők:
fekete tenger (szándékosan kis betűvel), csillag, pille, idegen, szokás, különleges, kötődés, széthullás, betegség, hiány, életfa, név
Mivel a szavak elég különbözőek ezért annyi engedményt kaptok, hogy maximum kettőt kihagyhattok, illetve lehet ragozni, jelezni és "képzőzni" a szavakat.
A verseket az alábbi email-címre küldjétek el: blue.smith@freemail.hu
Ha kérdésetek, észrevételetek van a versennyel kapcsolatban akkor jelezzétek akár itt a blogomon, akár emailben!
Jah és mivel ez egy verseny ezért valami díjat is kellene osztani. Szóval aki nyer, annak az a jutalma, hogy egy szűk irodalommal kontárkodó társaság elismerését magáénak tudhatja!:)

Pletyka!!!

xy:
azt hallottad, hogy a kékszemű szépség lehet, hogy homi?
én:
biztos vagyok benne, hogy nem homokos. ha olvasnád a blogját, te se hinnéd el. csak magányos és unja a világot. egyébként már én is hallottam, de ez nagy hülyeség. gyászolnék is ha így lenne.
xy:
én is. de egy csomó lány velünk együtt.
én:
az biztos. de nekem a külseje annyira nem jön be. inkább amiket ír. hihetelen fazon. remélem egyszer megtanítják szeretni.
xy:
jelentkezem!
én:
:) én is! na ja, álmodik a nyomor!
xy:
az enyém is, de azt nem tiltja meg senki!

Na, hát így terjednek a pletykák!!! :)
Azért örülök, hogy legalább megcáfolhattam ezt az egyet, egy embernél!!! :S
Vagyis szart se értem el vele!!!
Ha Rambci a hülyeség kisajátítása ellen indít hadjáratot, akkor én az alaptalan pletykák ellen!!!!
Csatlakozzatok!!!!! :)

Közérdekű közlemény!!! :)

Ma van a Macim 12. szülinapja!!! Ennek alkalmából Depressziót hallgatunk, mert azt nagyon szereti!!!!! :)
Szóval sok-sok boldogságot Maci!!! És remélem túléled majd az ötödik mosást is! :)

Szavazás!

Drága Dorci!!! Győztek az alattomos manók, akik beleharapnak az ember vádlijába és ellopják az uzsonnánkat!!! :)
A szerelmes vagy? kérdés nem dőlt el, viszont kaptam néhány visszajelzést, így úgy döntöttem újraindítom egy kis kiegészítéssel! Egyébként örömmel konstatáltam, hogy azok vannak többségben, akik vagy szerelmesek vagy vágynak a szerelemre! Bár ez össz-vissz hat emberből azért nem igazán szűrhető le. De remélem legközelebb többen szavaznak erre a kérdésre! :)

Sajnálat

Hát ez most nem volt olyan vasárnap. Ez most nem. Ez most egy nagyon rossz vasárnap volt.
A család néha áldás, néha átok. Ma átok volt.
De nem sírok. Nem szabad. Azt nem. Mert még meglátják.
Inkább írok. Arra nem figyel senki. Nem érdeklik.
Azt hiszem ma egy életre megutáltam a nőnapot. Vagy a férfiakat. Vagy csak magamat.
Leginkább magamat. Mert még mindig nem tudok dühös lenni. Még mindig nem tudom gyűlölni. Csak sajnálatot érzek. És ez baj.
Anyám már gyűlöli. Veszekszik és ordibál vele. Aztán, ha még mindig mérges, akkor kitölti rajtam a mérgét.
A nővérem is gyűlöli. Neki könnyű. Az ő temperamentumával én is gyűlölném. Én is veszekednék vele.
A gyűlölet megmérgezi lelket. De meg is könnyíti. Pont azért, mert senki nem veszi észre, hogy milyen ártalmas. Anyumék nem látják, hogy mennyire rossz nekik. Nekik jobb.
Én látom. Én tudom. És ott vagyok, ha ki kell valakin tölteni a mérget. Én ott vagyok. Mert csak sajnálatot érzek.
Ők nem viselik el. Nekem muszáj. Valakinek muszáj.
Muszáj végignézni, ahogy csoszogva slattyog a mamához egy szál nőnapi gerberával a kezében. Muszáj végighallgatni, ahogy az összefüggéstelen mondatait eldadogja.
Muszáj végigülni vele a másfél órát. Muszáj látni, ahogy ránéznek.
De a legrosszabb belenézni a szemébe. Régóta nem néztem bele a szemébe. Nem bírtam. Nem bírom. De ma muszáj volt. Mert valakinek meg kell tenni. Mert ez is hozzátartozik a családhoz. Könnyebb lenne, ha nem én lennék. Tudom. De nem megy. Talán átvállalná valaki a szerepem, talán nem. De én felvállaltam. Mert ez a gyerekek kötelessége. Vagy nem. De én így érzem.
Csak fáj.
Könnyű annak, aki veszekszik, ordibál és kiadja a dühét. Igen, sokkal könnyebb. Én nem ordítok. Mindig csak hallgatom. Mindig csak hallgatok. És ez sokkal nehezebb. Ezerszer nehezebb.

És bocsánat, hogy ezt itt adtam ki. De valahol ki kell. Mert sírni nem szabad. Azt nem. Mert attól csak nehezebb. Nem nekem. Anyumnak! És neki nem szabad ezt látnia. Nem szabad!

Könyvajánló

Ez az egyik kedvenc könyvem és mindenkinek ajánlom, hogy olvassa el. Aki nem szereti a meséket, annak is élvezetes lehet a humora és a kalandszövése miatt.

"Eldől az ágyon, várakozik, mikor kezdi érezni
a kéjre következő kielégültséget.
Vagy puszta elégültséget.
Esetleg valami jót,
avagy csupán elviselhetőt.
Vár és vár, de nem érez
semmi mást, csak az ürességet."

"Olyféle emlékképek törnek rá és zúgatják
meg vérét, amelyek valóságosan sosem
estek meg vele, de megtörténtükre mindaddig
vágyott, míg hiányuktól ki nem égett."

"- Azin olyan, mintha egy asszony arról ábrándozott volna, hogy egy boldogító napon tündeszép fiúgyermeke születik, nem egy, nem kettő: legalább tucatnyi. Az álom valóra vált, a fiúk világra is jöttek, mindnyájan egyetlen testben - mondja Nashua.
- Azin úgy látja, nagyon kedves lány vagy - szól az óriás. -Téged biztosan mindenki szeret!
Jassal keserű kacajt hallat a másik oldalán.
- Kedves?! Ez a fúria?!"

"- Nem fog fájni? - suttogja Lekid.
- Micsoda?
- A szabadság."

" - Rendben. Akkor dióhéjba foglalom. Retar, a tudós fivér nem éppen hős az ágyban. Férfierőt remélt Lekidtől, ezért erőszakkal lefejette a védekezésképtelen bilincselt sárkány magját, egész hordónyit, és abban áztatta lagymadt tagjait!
- Még ilyet! - szisszen Anzin. - És?
- Botránkozz meg! - súgja Viador."

"A férfi nehezen bír magával. Nem is tartja benn az ujjongást.
- És én még fontolóra vettem, hogy félrehívom a készséges szolgálót! Mit vesztettem volna, ha vele megyek el! Ez felülmúlhatlan! Fokozhatatlan! Mámorító! Csodálatos! Belepusztulok! -
A lány gyógyerejű ujjai immár az oldalát gyúrják-dögönyözik. A gyógyult seb környékét is felpezsdítik. Meg-megérintik a hasát is. A nyögdelés, sóhajtozás, kéjes hörgés folytatódik.
- Tudod fokozni! - jajdul az újraéledő. - Nem hittem volna, hogy ez egyáltalán lehetséges, de te tudod! Add ide a kezed, muszáj megcsókolnom minden ujjadat!
- A bagzás eme válfaját még nem próbáltam - jegyzi meg Jassal. Kiül az ágy szélére, lábát csizmába bújtatja. - Kezdtek felcsigázni! Hol az a szolgáló?
- Ez teljesen más, mint amire gondolsz! - berzenkedik Sandon. - Mellesleg nem hiszem, hogy az a lány értene a dömöcköléshez, mivel ez jóval bonyolultabb, mint a fekvőterpesz.
-Bagzás? - hökken meg Nashua, félbehagyva a halk dalolgatást. - Miről beszélsz?
- Arról, amit műveltek, szűz hajadon! - feleli Viador. - Nemigen szoktam megbotránkozni de most szerét ejtem!
- Miért? Mi baj van ezzel? - csodálkozik a lány.
- Messzemenően tévedsz! - tiltakozik Sandon. - Szeretem, becsülöm Nashuát. Húgomként gondolok rá.
- Meg mernél fordulni? - firtatja Jassal.
- Úgy érted a hátamra?
- Úgy hát! Nosza!
- Gyanítom félreértenél.
- Ami egyértelmű, az nem félreérthető! Derék családod lehet! Ha te így gondolsz a húgodra, miként gondol rá atyád?!"

"Jassal leveszi nyakából az ezüstkígyót, és az ablak alatt álló ládára helyezi, az összegömbölyödve alvó Trim mellé. Rájuk dobja palástját.
Becsukja a spalettát. A fatáblába vágott, tünelkét formázó nyíláson át látja a fogadó udvarán táncoló lángok bíboros lobogását.
Sárgásvörös fénynyaláb bújik át a résen, felvéve annak éjtündér alakját, és az ablakhoz lépő Nashua arcára vetíti önképét.
Midőn Viador a két tenyere közé fogja a lány arcát, a tünemény átlebben az ő kézfejére.
Amikor lehajol, és megcsókolja Nashuát, a fényfigura a hajára röppen.
Hosszan, fulladtan csókolják egymást, mintha sosem telhetnének el a másik ízeivel. Később, levegőtől fogyottan összehajtják homlokukat. Halkan sóhajtoznak, megszólalni képtelenül.
Víg hangulatú, vérpezsdítő zene csendül fel odakinn. Széklábak csikordulása, talpak dobbanása hallatszik, nevetés, gyöngyöz a szobába.
Jassal derékon kapja a lányt, az ágyhoz táncol vele. A narancsvörös fényalak velük tart, forgolódás közben Nashua hátáról a férfiéra röppen, majd visszasuhan, és kezdi újra. Mikor a nyoszolya szélében elbotolva végignyúlnak a takarón, a szétnyitott szárnyú, kecses tündéralak megül a falon az ágy fejénél, s a kinti fáklyalángok ringatózásával összhangban vibrál, lobog és helyben csapong."

Azok a vasárnapok

Szavaztok, szavaztok, de kommentet nem írtok!!! Emberek ez így a kommunikáció halála!!!
Na de sebaj!!!
Aki arra szavazot, hogy az az abszolút idegesítő, ha rád szuszognak, annak küldök egy hatalmas puszit!!! Én is nagyon utálom!!! Nincs is rosszabb, mikor az ember aludna, de a párja beleszuszog a nyakába vagy az árcába! Vlá!!!:S
Na mindegy!!! Azért örülök, hogy ha nem is kommenteztek, legalább megnézitek hébe-hóba a blogomat!!! :) De azért jó lenne, ha néha közölnétek, ha valami tetszik vagy nem tetszik vagy tippeket adnátok, hogy miről írjak...

Más! Vasárnaponként szokás a családban, hogy meglátogatjuk a nagyszülőket. Nem mindenki, csak akinek éppen kedve van. De valakinek azért mindig kell mennie, merthogy várnak minket.
Most hétvégén anyumnak nem volt kedve, így a nővéremmel szervezkedtem. A vége az lett, hogy a négy unoka(két unokabátyám, nővérem és én) mentünk le.
Azt láttátok volna, hogy hogy örültek Mamiék. Ritka az ilyen. Papám közölte is anyummal, hogy egy hónapra feltöltődött az élménytől. Meg, ahogy kikísért minket a kapun és dagadt a melle a büszkeségtől: Igen, ezek az én unokáim!!! :)
Én is élveztem. Ha valamelyik szülő ott van akkor a téma biztos hogy a főzés, régi ismerősök stb... Uncsi!
De ilyenkor a Papa nekiáll nosztalgiázni és mesél a háborúról, meg a gyerekkoráról.
Most is kiderült, hogy miután az oroszok kivonultak, ők azzal szórakoztak, hogy összegyűjtötték a lőszereket meg bombákat és tüzijátékot csináltak. El is kapták őket egyszer... :)
Meg, hogy a Gabi bácsi (Mamám bátyja) imádott evés közben olvasni, pont mint én. :) Gabi bácsival egyébként is sok közös vonásunk volt. Ő is művészlélek volt, és a pápai refibe járt, mint én. :)
És, hogy Gabi bácsi egyik ilyen olvasásos ebédjénél kisöccse odaállt elé és megszólalt:
-Tő? Nem tő? Hanemtő, hátmegeszemén!- azzal elszaladt a mákos buktával. :)
Szóval szeretek ilyenkor a Mamáméknál lenni!
Vasárnap le is megyek hozzájuk megint!!! :)

Új frizura!!!

Holnap megyek fodrászhoz és mivel a fodrászom leginkább az öregedő korosztályhoz szokott mindig muszáj vinnem neki néhány képet, hogy a hajam többé kevésbé olyan legyen, amilyennek akartam. Szóval keresgettem a neten és erre az érdekes tanulmányra bukkantam. Szóval mivel barna vagyok, alapból melegszívű és kedves vagyok! :) De holnap majdnem fekete leszek(sötét barna)! Szóval holnap már nyugodt szívvel elküldhetem melegebb éghajlatra a világot!:)


Minél hosszabb, annál jobb?

Frizuránk nagyobb szerepet játszik mások szimpátiájának vagy ellenszenvének kiváltásában, mint az arcunk vagy a ruházatunk, állítják német és amerikai kutatók. A "hajbeszéd" szinte fontosabb, mint a testbeszéd, és már hajszínünk is rengeteget elárul személyiségünkről.
A legújabb magatartáskutatási vizsgálatok szerint a frizura úgynevezett kulcsinger: eldöntheti, hogy elnyerjük-e a megpályázott állást, megtaláljuk-e a megfelelő partnert, befogadnak-e egy új baráti társaságba. A férfiak számára különösen a haj színe és hossza a döntő: minél világosabb és hosszabb, annál jobb.

Még mindig igaz, hogy sok férfi kedveli a szőke nőket, akik a genetikusok szerint a közhelyes viccekkel ellentétben kimondottan intelligensek. Úgy tűnik, a hajban és bőrben lévő színezőanyag koncentrációja összefüggésben van a temperamentumért felelős hormonokkal, például az adrenalinnal és a szerotoninnal.

Az északi típusú, szőke hajú, világos bőrű emberek általában intelligensek és érzelem-gazdagok. A feketehajúak gyakran szeszélyesek és kiegyensúlyozatlanok. A vörös hajúak szervezete kevesebb anti-stressz hormont termel, ezért impulzívak, nehezen alkalmazkodnak. A legkiegyensúlyozottabbak a barnák. Ők genetikai szempontból a többi hajtípus keverékei. Első pillantásra kevésbé feltűnőek, de nekik van a legtöbb esélyük a karrierre, mivel kitartóak és ellenállóak a stresszel szemben.

A haj színezése, festése nem változtatja meg a személyiséget, de hatással van a viselkedésre: a szőkévé varázsolt barna azonnal hódító szexbombának érzi magát. De mindez fordítva is igaz. Egy kapcsolat végét, vagy éppen egy új életszakasz kezdetét új frizurák jelzik: a hosszú copfok eltűnnek, vagy éppen a szög-egyenes hajból a dauer vad szénakazlat varázsol. A jó fodrász a lelki válságból is segít kilábalni: ha elégedettek vagyunk új külsőnkkel, belsőleg is erősebbnek érezzük magunkat.

A szőke, sima és hosszú haj vezeti a toplistát. Aki ilyen frizurát visel, azt a legtöbb ember általában szexinek, jól neveltnek, vagy egocentrikusnak és kicsinyesnek tartja. A praktikus, rövid frizura intelligenciát és öntudatosságot sugall, de a legkevésbé vonzó a férfiak számára. A barna, középhosszú haj a gondtalanság, a melegszívűség és a fokozott szociális érzék jele. A hosszú, göndör hajú embereket általában élénknek és barátságosnak, de egyben bizonytalannak is tartják.

Egy "nyugis" éjszaka

Az éjszaka folyamán - olyan hajnali egykor - felébredtem. Amivel nem is lett volna baj, ha vissza is tudok aludni. De hát a hólyag akaratosabb volt, mint én. Lényeg a lényeg, hogy ha már felkeltem, gondoltam végignézem az emailjeimet, blogomat, msn-t, myvipet, iwiwet stb...
Persze, ilyenkor mindenki alszik. Hát akkor mondom visszafekszek.
Így is tettem. Fél háromig forgolódtam, mire annyira elfáradtam, hogy éhes lettem. És hát a gyomor is erősebb volt...
Na mindegy! Ez lett volna eddig a körítés. Azért vicces, hogy mennyi felesleges karaktert el kell használni, hogy egy szánalmas poént elő lehessen adni.
Na szóval, ha már a kis szendvicskémet majszoltam, gondoltam nézek egy kis tévét, hátha elálmosodom. Hallmark: valami szörnyen holywoodi három muskétás feldolgozás, amiben már nem is ők, hanem a gyerekeik(!) szerepelnek. És ha ez még nem lenne elég, akkor Gérard Depardieu, aki ugyebár a Vasálarcosban az egyik muskétást játszotta - soha nem fogom megjegyezni, hogy melyik melyik, de hát minek is, hiszen "egy mindekiért..." -, szóval G.D. ebben a feldolgozásban a gonosz bíborost játszotta, aki ugyebár nem Richelieu, hanem a körmönfont és becstelen utódja (sajnos nem jegyeztem meg a nevét).
Szóval, most, hogy már meg van a körítés akkor el is mondom a poént, ami lehet, hogy nektek nem lesz vicces, de hát ez már a ti bajotok. Én nagyon jót mulattam rajta.
Szóval Dartagna, aki érett korára földművelésre hajotta a fejét és feleségével(!) munkálkodik... Szóval a kép a következő: Dartagna átvág az udvaron. Kezében vödröt lóbál. Egyszercsak felkiált teljes átéléssel:
- Athosz, Porthosz, Aramisz! Drága Barátaim! - kis hatásszünet, a kamera távolodik - Jó étvágyat! - azzal a vödör tartalmát beönti a vájuba és három hatalmas rózsaszín malac "száguld", hogy egy mindenkinek jusson.

Na hát ennyi lett volna a sztori! Ezek után fél négykor megint megpróbáltam elaludni, de sajnos egyfolytában a filmen járt az agyam, vagy megpróbáltam elképzelni, hogy hogyan lehet a Szingli lányt visítva énekelni... Szóval ötkor aludtam el, miután anyukám felkelt és megbeszéltem vele, hogy milyen szar idő van.

Szingli-feeling!!!!!!!!!!!!!!

csók

Részlet: Dosztojevszkij: Feljegyzések az egérlyukból

"Akár óhajtják hallani, uraim, akár nem óhajtják, most szeretném elmondani, miért nem tudtam én még féreg se lenni. Ünnepélyesen kijelentem, hogy sokszor akartam féreg lenni. De még erre se találtattam méltónak. Esküszöm, uraim, hogy a tudat túltengése - betegség, igazi hamisítatlna betegség. Az ember mindennapi életéhez bőven elég lenne az átlagos emberi tudat, tehát a fele, a negyede is annak az adagnak, amely a mi szerencsétlen tizenkilencedik századunk fejlett emberének osztályrészéül jut, kivált, ha ráadásul még az a végzetes csapás is sújtja, hogy Pétervárott, a földkerekség legelvontabb és legkiagyaltabb városában kell laknia. (Vannak kiagyalt és nem kiagyalt városok.) Teljesen elég lenne például annyi tudat, amellyel az úgynevezett természetes emberek és a cselekvő emberek élnek. Fogadni mernék, azt hiszik: ezt mind pöffeszkedésből írom, hogy szellemeskedjek a cselekvő emberek rovására, és ugyancsak pöffeszkedésből, rossz modorból csörtetem a kardomat, akár az a tiszt. De hát ki hivalkodhat a betegségével, uraim, ki henceghet azokkal? "

Csak egy tánc volt...

Csak egy tánc volt

Ez számomra egy nagyon kedves szám!!! :)

Magány

Ülök a szobámban.
Egyedül.
Magammal.
És néha jó, néha nem.
Talán jobb lenne valakivel, talán nem.
Nem tudom. De azt tudom, hogy egyedül vagyok. És ez tény.
A tényeket pedig el kell fogadni.
De ha elfogadom, akkor talán az esélyt is elszalasztom, hogy változtassak rajta.
Már ha akarok.
Talán már nem is akarok. Talán már elfogadtam.
Talán nem.

Hajnali fél egy van. Szombat éjjel.
Az emberek ilyenkor jönnek bele a bulizásba. Néha irigylem őket. De most nem. Már egy ideje nem.
Nekem már üres lett minden szó... Üres lett az élet is.
Vagy talán csak ez a pillanat üres.
Sok a talán. Túl sok.
Minden nap megküzdök az álmaimért. De lassan mind elfogy. Lassan egy sem marad, amiért érdemes felébredni.
Régen sok álmom volt. Diploma, állás, szerető férj, sok gyerek.
Már egyik sem érdekel.
Csinálom, mert kell, de nem érdekel.
Probálok belekapaszkodni valamibe, de folyton azt érzem, hogy tér és idő és érzés és tett már semmi lett.
Semmi...
Szétfolynak a percek az ujjaim között.
Már én is csak folyok, csak vagyok...
Csak élni egy kicsit, csak egy cél, csak egy érzés... Csak ennyi kellene.
"Az égbe fel a szív emel. Csak szerelem kell."
Igen, csak szerelem kell. Egy társ. Egy ember, akibe kapaszkodhatok és aki belém kapaszkodik. Akivel egymás kezét fogva áltatjuk magunkat, hogy van cél. Szeretném újra áltatni magam.
Szeretnék újra álmodni.