2010. október 15., péntek

vers

Találtam egy vonatjegyet,
azt hittem emlékeztet majd,
olyanokra mint
a közös ebéd suli után,
hogy éjjel betakartál,
mikor még egy kicsit visszaaludtál
és aztán még egy kicsit
és aztán még,
egy kis szürke melegítő,
ahogy teát melegít ő
(vagyis te),
és a sok levél
(mások gondja)
amit magadra vettél,
szerettem fogni a kezed
jó volt ébredni veled
már csak erre emlékeztetett
és visszatettem a jegyet.