A nőknél vannak bizonyos időszakok amikor ingerültek, fáradtak, fáj a fejük stb. Ilyenkor békén kell hagyni őket. Hagyni kell, hogy akár 12 órát aludjanak egy nap, hagyni kell, hogy elvonuljanak a saját kicsi világukba stb...
Szerintem ezt a legtöbb embernek nem kell magyarázni. Nahát a nővéremnek kellene.
Teljesen békésen alukálok, mint a legtöbb ember ilyenkor vasárnap délután, erre olyan kettő körül elkezd sipítozni a fülembe, hogy keljek fel. Aztán elmegy. Én persze visszaalszom, mert nekem az most jó. Erre fél négykor az előző jelenet ismétlődik meg annyival kiegészítve, hogy beront a szobámba és elviszi a macimat. A MACIMAT!!! Nem tudom vágjátok-e hogy ez mennyire súlyos bűntett, de ha nem lennék alapvetően egy nyugis ember és nem lettem volna álmos, akkor most már nem lenne az egyszem drága nővéremnek hajacskája!
És ezek után még csodálkoztak (Anyum is jelen volt), hogy rájuk zártam az ajtót!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése