2008. március 25., kedd

Sokkhatás

Tegnap este, már 11 óra is elmúlt. Teljesen nyugodt szívvel nyugtáztam, hogy igen, egy sikeres napot zártam és megúsztam a locsolást! Épp csak a lefekvés váratott magára. De valahogy olyan rossz érzések kavarogtak bennem (talán, mert nem volt itt a szobatársam). Kopogtak, megörültem, hogy: de jó jön valaki és nem kell egyedül lennem! Kinyitottam! Oh, szörnyűség bár ne tettem volna!:( Ledöbbentem, de teljesen! Abban a pillanatban végigfutott a kis agyamban néhány variáció, hogy hogyan és merre menekülhetnék, de addigra már bent is voltak a szobában és már nem tudtam mit tenni. Elért a vég! Kűzdöttem és könyörögtem is, de négy pasi ellen nem volt túl nagy esélyem! A következő percben már bent is álltam a zuhany alatt és már folyt is rám a víz! Addig álltam ott, amíg egy fél négyzetmiliméternyi száraz hely sem maradt egyik ruhadarabomon sem! Amig folyt a víz azon gondolkodtam, milyen jó barátaim is vannak nekem! Mert ugye nem hagytak elhervadni! Szóval szereztem nekik néhány boldog percet! Kijöttem a zuhany alól. Elmentek, mint ha ott se lettek volna! Csak a vizes ruhák maradtak utánuk, (meg persze az élmény) amiket szépen kicsavartam és felraktam száradni a radiátorra! Így telt a tegnap utolsó órája!
Köszönet érte négy csodálatos srácnak!:)

Nincsenek megjegyzések: