Minden egyes kibaszott döntőt itthon szoktunk megnézni. Az apám, a nővérem és én. Néha még anyu is. Beülünk a nappaliba és ott drukkolunk. Általában mindenki másnak.
Idén. Ma. A nővérem közölte, hogy fél nyolckor indulunk. Mondom, hova bazdmeg? Aszongya az ebsátorba. Merthogy én megígértem, hogy elmegyek velük. Mondom neki: Tévedésben élsz. Én azt mondtam, hogy ma meccset nézek. Nem fogok elmenni, hogy se helyem ne legyen, se a meccs felét ne lássam, mert alacsony vagyok. Ezek után besérült és lement. Jön fel anyum, hogy antiszoc vagyok meg mért nem tudok elmenni, meg már összevissza szervezkedtek. És még én voltam a hülye, hogy probáltam magyarázkodni. Elegem van!!! Már nagyon!!!!!!! És mindjárt átjön az unokabátyám is és engem csesztet hogy menjek. Pedig nekik ez nem fontos. Ők csak kibaszottul unják a szánalmas magányos életük és azt hiszik, hogy ha minden este elmennek valahova akkor kevésbé lesz szar egyedül lefeküdni. Hát menjenek! De én ma meccset akarok nézni!!!!!!!!!
Elnézést a trágár kifejezésekért és a kifakadásért!!! De legalább nem magamban füstölgök!!!
1 megjegyzés:
Gyere és nézzük együtt! És aztán együtt alszunk és akkor nem kell egyedül álomra hajtani a fejed(és nekem se)!
Megjegyzés küldése