Egy álom szertefoszlik.
Egy jövő rombadől.
A holnap meghalt.
Erkölcstelen, hogy nem takarjuk el az arcunkat!
Néha jó lenne élni egy kicsit. Csak egy kicsit.
Szeretnék néha megállni egy-egy pillanatra és szeretném, ha az idő is megállna velem. Szeretnék ilyenkor behúnyt szemmel mélyeket lélegezve mosolyogni. Mosolyogni az élet tényén.
Talán az ember alkotta fogalom - boldogság - akkor szűnt meg létezni, mikor azt kimondták.
Géniusz él egy porhüvelyben, halhatatlan lélek embertestben, s az elme tündöklése megemészti az embert.
Vajon hány ember veszi észre a virágot egy másik ember lelkében?
Ha ránézel egy vérben fürdő szempárra, egy korhadt, vén fára, vagy a halál apró hírhozójára, nem érzed-e ó, Ember feleslegesnek magad?
Te vagy a nagybetűs Ember!
Te vagy az apró fűszál egy másik ember üres életében!
Te vagy a magzat a Halál méhében!
Reménykedem, hogy én írok, s nem engem írnak.
Adj lehetőséget az életnek, hogy elmondja az üzenetét!
Csak megtűr magában ez a test?
Szeretnék tündér lenni.
Virágok közt hálni.
Vízesésben kelni.
Napfényben fürödni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése