Boldogtalanság /Füst Milán indíttatásából/

Na szóval ma végre a végére értem a Boldogtalanoknak! Már nagyon kíváncsi voltam a végére, csak nem jutottam el odáig, hogy leülhessek olvasni.:S Szóval a történet végén meghalt a Vilma. De nem is ez a lényeg. A lényeg az, hogy már megint a szerelem, mindig minden erről szól. Tényleg nincs más a világon? Mindig mindenhonnan csak ez jön!!! Tényleg csak ez mozgatja a világot? Az öröm és aztán a szenvedés? Azt hiszem elegem van már ebből!!! A szerelem a feladásról szól, a behódolásról, aztán az egyik tönkre teszi a másikat! Tudom, hogy ez is a biológiából ered, a fajfenntartás. De akkor is nagyon bonyolult ez az egész így érzelmekkel! Egyszerűen félelmetes, hogy nyílt felületet adunk a támadásra és mégis mindenki erre vágyik! Aztán ha összejön a kapcsolat akkor: nem jó így, és ez van, meg az van! Megy a variálás! Jó persze az ember társas lény és kell neki valaki, meg persze Turul itt megjegyezné: te úgysem vagy szerelem párti! És igen tény, hogy nem vagyok az, és nagyon nem hiszek benne! Persze jó szeretni meg kell is, jó valakivel elütni az időt, elhülyülni, meg csak úgy együtt lógni meg ilyesmi. De ez a feltétel nélküli szerelem?! Ez egy hülyeség! :S Erre csak azt szoktam mondani, ami már szállóige lett: A SZERELEM ÖL, BUTÍT ÉS NYOMORBA DÖNT! És ez így van, be kell látnotok! Vannak olyan emberek, akik összejönnek valakivel és egyből azt mondják, hogy "úgy szeretem", "vele akarok lenni örökké" és hasonlók, aztán egy hét múlva tovább lépnek és már másra mondják ezt! Hát nem szánalmas? Ennek nem egy meggondolt döntésnem kéne lennie? Aztán a másik meg akik nagyon rég vannak együtt, azok már csak megszokásból mondják és vannak együtt! Ez se jobb. /Ott vannak pl a szeretők azok nem szenvednek az érzelmek fogságában, meg van ami kell (persze nem csak a szex, hanem a beszélgetés az ölelés is) és kész. Ennyi! Jó tudom ez nagyon sekélyes és nem visz előre a családalapításhoz és a közös hátralévő élethez, de nincs vinnyogás, nyávogás és szenvedés se azért mert van pasi/csaj se azért, mert nincs! És persze tudom, hogy ezt a társadalom is elítéli, de mégis van, meg ehhez bátornak is kell lenni!/ Szóval az utolsó szó jogán azt mondanám, hogy legyen mindenki szerelmes belátása szerint, mert hát ugye az jó, meg tavasz is van, csak ne szenvedjenek, mert abból mindenkinek elege van szerintem.
Bocs hogy így kitört belőlem és remélem nem bántok meg senkit! De most így érzem és vállalom!