Az első

Még soha nem csináltam ilyet, de most úgy érzem szükségem van rá.
Olyan érzésem van, mintha egy palackba beletenném a gondolataim, aztán egy végtelen folyón útra engedném.
Gondolatok...
Túl sok van...
A nyelv mellyet beszélünk önmagunk kifejezése. Legalábbis Benveniste szerint.
Vajon igaza van? És ha igen, akkor mit mondhatok el?
Szabad vélemény és szabad kinyilvánítás... Nekem már minden szó üres lett. A lényeg a tett és az érzés, nem pedig a szó.
Talán nem is érzek már. Lesz még valaha valaki aki megtanít szeretni?
Ma a Timi megmentette az életem.
Néha úgy érzem nem élek csak vagyok. Csak lenni pedig nem jó. Bár ez szubjektív.
Néha jó lenne élni egy kicsit. Csak egy kicsit.
Csak egy ölelés kellene, csak egy szép szempár, ami a lelkembe lát.
Csak egy perc, hogy elfelejthessem ki vagyok és főleg hogy ki nem vagyok.

Mindig hittem a szerelemben. Mindig... Furcsa egy szó. Olyan megfoghatatlan.
Már megtanultam, hogy a megfoghatatlan dolgok a legfontosabbak.
Vajon az elszalasztott lehetőségek mit jelentenek?
Egy álom szertefoszlik.
Egy jövő rombadől.
A holnap meghalt.
Csak a ma létezik és én félek, hogy soha nem lesz holnap.
Csak egy cél kellene. Valami, ami több mint a ma. Valami, amiben hinni tudok még.