Anettnak

Tegnap 3 órát utaztunk hazafelé Vp-ből. Jól eldumáltunk, ahogy szoktunk. Nem is lett volna említésre méltó a dolog, ha az utolsó 2 perc nem úgy alakul, ahogy alakult. Ugyanis mielőtt elváltak útjaink közölte azt az infót! Mégpedig:
-Mondjak valami furát?
-Mondjad!
-A te exed az én exemmel jár!
Tényleg fura! Nagyon! Nem az infó maga. Vagyis, talán mégis, átvitt értelemben. Tudtam, hogy van valaki (mert kell lennie, sok idő eltelt). Aztán meg mert Anett mondta, mert ő mindig jót akar, meg akar védeni, fel akar készíteni. De nem mondta, hogy ki, mert nem tudta.
Ezért szól ez a bejegyzés neki. Neki, mert ő vigyázott rám. Velem volt, megvédett, meghallgatott, összeszedett mikor kellett! Az érzés miatt szól ez neki. Azért, mert olyat váltott ki belőlem ez az infó, aminek hatására vele kell megosszam az érzést. És pedig azt, hogy most már JÓ! Elengedheti a kezem!
Azt hittem dühös leszek, vagy elkeseredett, vagy szomorú, vagy csak ... Nem tudom valaminek kellene lennie! De nincs semmi! Semmi! Elfogadom. Lehet azért, mert aranyos a lány. És mert talán így kellett lennie (ez a sors).
Hogy Ő miért mondta el mégis azt nem tudom. Három órát várt vele. Akkor miért? Nem lett volna muszáj! Most már mindegy.
Köszönöm Anettnak, hogy végül is így lett, hogy ennyire összerakott, hogy ezt mondhatom: Semmi!. Sosem tudom ezt meghálálni neki! Soha!
Köszönöm, hogy hittél bennem, mikor még minden nap sírtam!

Bori

Csak a szöveg számít! :)

szingli

Olvastam egy cikket egy női magazinban. Egy cikk sorozat volt arról, hogy miért nem találnak a legjobb nők pasit. Én csak az utolsó részt olvastam (egyenlőre). Egy, úgymond, szakértő vetette fel az utóbbi időben a fiatal nőkbe vert, szexésnyújork dolgot. Az írás végén arra jutott, hogy a férfiak a kedves lányokat hiányolják, mert csak mellettük lehetnek normális férfiak, és ezt veszi el a szingliség. Így tulajdonképpen magunk miatt nem találunk rendes pasit, mert túl önállóak vagyunk és átvettük a férfiak tulajdonságait (itt jegyezném meg, hogy a férfiak nagy része jár szoliba és egyéb dolgok). A cikk megállapította azt is, hogy a szingli nem az "egyedül lévő nőt" jelenti, ez a szó a nagyvárosi, sokat kereső, mindent magára költő, délután kapucsinózó, este pedig partizó, egyedül álló nőt jelenti. Azért azt is megállapította az író, hogy ennek az életformának is van létjogosultsága, mert nők elől sem szabad "elzárni a magas pozíciókat az álláspiacon". De, kérdezem én, hogy egy ugyanilyen körülmények között élő férfinak egy egyszerű, átlag, kedves nő kell? Az elég neki? Az, hogy valaki önálló és vannak tervei egyenlő azzal, hogy magányos lesz?
Most, hogy ezt elolvastam, végigsuhant két dolog az agyamon. Az egyik, hogy 5 hónapja egyedül vagyok és mikor ez elkezdődött Turul jött, és azt mondta, hogy most arról fog beszélni, milyen jó egyedül lenni. Aztán megállapította, hogy nagyon, nagyon rossz egyedül. És, hogy ezt senki sem szereti. De ha egyedül vagy, van időd magadra és helyére kerül minden. Ha pedig belül minden rendben, akkor lehet kapcsolat. De, ha egyedül vagy és rendezed a dolgaid akkor is túl önálló vagy nem? Akkor azt is megállapítottuk, hogy minden nő célja tulajdonképpen a család (majd egyszer), mert mégis csak az egy nő rendeltetése, hogy gyereke legyen. Ez ellen nem tiltakozhat senki! De, ha egy nő dolgozik és gyereke is van, és háztartása, és még szexinek is kell lennie, hogy azért férje is legyen még egy darabig, akkor megint csak önállónak kell lennie, hogy ezt összehozza. És akkor megint nem jó a dolog.
A másik pedig, az hogy mostanában egyre több "tehetetlen pasit" ismerek. Ez úgy kell érteni, hogy nagyon sokat kell rájuk várni, míg eldöntik, hogy mit is akarnak (azzal az indokkal, hogy ők megfontoltak, meg komolyan gondolják). Aztán igazából semmit nem akarnak, legalább is ne változzon semmi, mert ezt már megszokták. Én azért vágyom egy kis izgalomra, arra, hogy csináljunk valamit. És, ha már cselekszem, akkor túl önálló vagyok és az már nem jó. De beleőszülök abba, hogy csak várok!!! Nem lehetek örökké "kedves lány" (mert hát ugye tudjuk azt is, hogy ez meg uncsi lesz ám nekik egy idő után?).
Azt hiszem a végére egészen elvesztettem a fonalat és azt hiszem, hogy alapvetően a férfiak és a nők sosem fogják megérteni egymást! :)