lélek

Itt ülök! Aztán egyszer csak egy link ezzel az üzivel: nézd meg lécci! És már kész is! Vége!
Balázska ellopta a lelkem! Szemét mi? :D

Szerinted?

Táncoljatok a holdfényben!!!

a fontos dolgok

Perdita üzenete:
rettegés fogott el
Perdita üzenete:
nincsenek meg a Sing singek
Perdita üzenete:
:S
Turul üzenete:
neeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeee
Perdita üzenete:
nem tom hova írtam ki
Perdita üzenete:
az a cd amit te írtál nekem az meg otthon van
Turul üzenete:
hát ez fasza
Turul üzenete:
átküldjem a nehéz lehet hősnek lenni-t?
Perdita üzenete:
nem kell m pár számot feltettem mp3ra
Turul üzenete:
huh, most megnyugodtam, megijedtem hogy nem tudsz sing-sing-et hallgatni
Turul üzenete:
az para lett volna

nem

Nekem nem elég ha csak a morzsákat kaphatom meg!!!!!!!!!

Nekem a második a kedvencem :)

az erkölcs nyomorba dönt

Turul üzenete:
egyébként is már lassan mindegy lesz hogy milyen a pasi
Perdita üzenete:
hát az sose legyen mindegy
Perdita üzenete:
az már nagyon a végső állapot
Turul üzenete:
csak vicceltem, hisz ismersz, az önkontrollom végtelen
Perdita üzenete:
tudom
Perdita üzenete:
tisztelet
Turul üzenete:
inkább sajnálj
Turul üzenete:
az erkölcsöm nyomorba dönt

Váltás vs változás

Ma trialóguson voltunk, Schein Gábor volt itt. Beszélt a nyelvváltásról ebből indult a gondolatom. Magáról a váltásról, ami ugye egész más, mint a változás. Érdekes dolog. Maga az is, hogy még mindig nem tudom elfogadni a dolgot, vagyis egyesek változását, váltását. Mindig azt hittem ez könnyen megy ez nekem, de nem. Rá kellett jönnöm néhány dologban elég "romantikus" vagyok. A változás olyan természetes dolog, mint az évszakok, a részünk, nem tudunk mit tenni ellene. A váltás nem természetszerű, de nincs is ellene, benne van az emberi akarat, van oka és célja (?). Lehet, hogy a változás az alapvető oka a váltásnak? Maradjuk az évszakoknál példának, ha jön a nyár kevesebb a ruha az embereken, ruhát váltunk az évszakok változása miatt. Ebben mindenképp van valami! Az emberek azért váltanak, mert keresnek. Mindenki keres valamit. Ha megtalálják új céljuk lesz, amiért váltanak? Vagy létezik megelégedett ember? Ha nem találják meg visszaváltanak de nem egészen oda, mert az időt visszafordítani nem lehet (mint a tóba dobott kő). Honnan tudjuk, hogy mikor kell váltani? És merre kell? Lehet jobb? Neked most jobb? Miért? Hogy lehet összehasonlítani? Milyen alapon? Meddig kell várni a változást, mielőtt váltunk? Ha összevetjük a nyelvváltást az élettel, megállapíthatjuk, hogy minden életszakaszban új lesz a személyiségünk (legalább is egy része). De meddig megy ez?

nyomorult gólya

hapci

Tél

Fagyos reggelen suttogó szavak árnyékában didereg a valóság. Eszményképét egy hullócsillag jelzi már, s a tél, melyet úgy várunk nyomtalanul tovalibben a köd fátylán át. Mert a jégvirág illúzió már a gyermeki vágyban is megcsalatva sír. Egy emberként kiállt a világ, de a tél, melyet úgy vártunk tavaszba fordult, mielőtt elvégezte volna feladatát. Dicső feladat az ám! Fagyasztani és óvni, elfedni és betakarni. A virágok csonka maradványát jégbe vonni és összezúzni. Tisztítani. Igen, a tél megtisztít. E helyen, hol csak mi vagyunk magunk, sehol egy rokon vagy barát, igen, itt nem jár a tél. Évek óta elkerül. Sokéves szennyét hordja a föld. Nincs semmi, mi felújulást hozna. Csak a tél.

Sugarloaf: Minden hozzád hajt (dalszöveg)

Szél szárnyán jöttünk, mint a kék madár,
S gyermek lett a lényünk.
A föld Ránk várt, kaptunk szívet és hazát,
De ellobbant a fényünk.
Mondd hol van már mi szép volt...
A gyermek messze rég,
S a felnőtt ma sem tért haza még.


Volt száz nyár, láttunk álmot, és csodát,
S voltunk annyi minden...
Sírtál már, és sírtam sok-sok éjszakát,
De mégsincs béke itt bent.
Mondd hol van már, mi szép volt...
A gyermek messze rég,
S a felnőtt ma sem tért haza még.


Mit ér, hogy a szívem most is ver?
És dobban...
Ha senki nem felel
Hiszem még, s tudom megtalállak majd,
Hiszen rég minden csak Hozzád hajt.


Volt úgy bár, hogy hittük nem lesz több határ,
Az égig már elértünk.
De új nap kélt, s átírt minden új reményt,
S a fényében elégtünk
Mondd hol van már mi szép volt...
A gyermek me.ssze rég,
S a felnőtt ma sem tért haza még.


Mit ér, hogy a szívem most is ver?
És dobban...
Ha senki nem felel
Hiszem még, s tudom megtalállak majd,
Hiszen rég minden csak Hozzád hajt. (2x)