2009. augusztus 21., péntek
Van, amikor úgy érzem ennyi volt, nem megy tovább, feladom. Ilyenkor jön valaki vagy valami, ami felvidít vagy épp feldühít. Az érzelmeknek köszönhetem, hogy élek.
Ez a szám több szempontból nagyon fontos nekem. Először is - és ez a legfontosabb - a munkahelyemhez kapcsolódik. Ezt a számot nagyon szeretjük és amikor csak lehet ezzel a számmal zárunk. A nyár, a munkatársak, a közös élmények. Mert sok közös élmény volt és lesz is. Most hogy jön a nyár vége sokan elmennek. Köztük olyan emberek is akik miatt jó ott lenni, akik felvidítanak, akikkel nevetek nap mint nap. Persze nélkülük is ugyanaz a munkahely lesz és ugyanaz a munka. Csak a légkör lesz más. Hiányozni fognak.
De az élet megy tovább és mindig lesz valaki vagy valami ami felvidít vagy épp feldühít. Mert az élet nem áll meg, folytatódik. Csak a változás néha fájdalmas.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése