Tegnap este csak leültem a gép elé. Gondoltam fent lesz valaki msnen és diskurálunk kicsit. És akkor írt! Ugyanis pár napja írtam neki névnapi köszöntőt és most visszaírt h megköszönje. Már nagyon, nagyon rég nem írt nekem, talán haragudott rám (igazság szerint megérteném, ha így lenne). Most viszont nagyon jót beszélgettünk. Nem is tudom kifejezni, nem olyan szánalmas egyszerű csevegés volt (persze ez most nem sértés a többieknek). Ő olyan, aki valahogy ki tudja hozni az igazi gondolataimat belőlem. Valahogy különleges volt! Nem is tudtam mennyire hiányzik!!! Nem tudom ti éreztetek-e már ilyet! Nekem ez az érzés csak két embernél jön elő! A másik Turul!
Szeretném, ha nem én lennék az optimista mellette, szeretném, ha nem lenne realista. Szeretném, ha nem a főbelövés lenne a vég, szeretném, ha a kispolgári élet nem is lenne olyan rossz. Nem szeretném Aubagne-t!
1 megjegyzés:
"Valahogy különleges volt! Nem is tudtam mennyire hiányzik!!! Nem tudom ti éreztetek-e már ilyet! Nekem ez az érzés csak két embernél jön elő! A másik Turul!"
Ez most szíven ütött!!! Nagyon-nagyon-nagyon jól esett!
Főleg egy ilyen nap után!
Ma 11 és kettő között fent leszek msn-en. Remélem tudunk dumálni! Nagyon hiányzol!!!
Egyébként örülök hogy valaki mellett Te is optimistának tűnsz.
Megjegyzés küldése